A számok alapján úgy tűnik, Nyugat-Európa példát mutathat a világ számára a követeléskezelés terén, míg Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek inkább az adósságok felhalmozásában járnak élen. Magyarország Csehországgal, Szlovákiával és Törökországgal együtt a „nagyon magas” kockázatú csoportba került.
Nyugat-Európa az „éltanuló”
Az elemzési skála, az adósságbehajtás „egyszerűségét” tekintve 0-tól 100 pontig terjedt, a globális átlag 51 pont körül alakult. Miközben az adósságok mértéke egyre magasabb szintet ér el a világ minden táján, Nyugat-Európa kiemelkedik a globális mezőnyből, és láthatóan dolgozik azon, hogy egyszerűsítse a kintlévőségekkel rendelkező cégek életét.
Követeléskezelés szempontjából a legkevésbé kockázatos országok Svédország, Németország és Írország, ezek az országok kapták a legalacsonyabb pontszámokat (30,30 és 31 pont) a helyi fizetési gyakorlatok és fizetésképtelenségi eljárások elemzésekor. 16 országból 14 áll kevésbé súlyos szinten, Olaszország és Görögország a kivételek, ahol a felgyülemlett, nehezen vagy egyáltalán nem behajtható adósságok mennyisége jelentős.
A sereghajtók – ahol futhatnak a cégek a pénzük után
A Közel-Keleten Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek bizonyultak a leginkább problematikusnak a késedelmes fizetések kezelésének terén. Az elemzés során Szaúd-Arábia 94 pontot kapott, tehát az adósságbegyűjtés a Közel-Keleten háromszor nehezebb, mint Svédországban. A régiót követi az ázsiai-csendes-óceáni térség, amely adóssággyűjtési komplexitását tekintve a legtöbb súlyos minősítésű országot foglalja magába. Közvetlenül az előbb említett Egyesült Arab Emírségek mögött áll Malajzia, Kína és Indonézia. Magyarország számos dél-amerikai, afrikai ország mellett a „nagyon magas kockázatú” minősítést kapta. Kelet-Európában ebbe a kategóriába tartozik még Csehország, Szlovákia és Törökország. A nyugat-európai országok kivételével 3 országból 1 kap hasonló értékelést.
Az adósságkezelés sehol sem egyszerű
Az Euler Hermes jelentése további érdekes tényekre is rámutat. A riport szerint a legnagyobb gazdaságok, a legdinamikusabb piacok és a kevésbé sebezhető országok nem feltétlenül járulnak hozzá a hitelezési biztonság fejlődéséhez.
A követelésbehajtás egyre bonyolultabb gyakorlata mindenhol érezteti hatásait, még Svédországban is, ugyanis a nemzetközi követeléskezelés összetettsége számos tényezőtől függ. Az is megállapítható, hogy a legfejlettebb országok is komoly figyelmet fordítanak arra, hogy az országhatárokon belüli jogi eljárási rendek elsőbbséget élvezzenek, nehezítve például az egységes fizetésképtelenségi eljárások kialakulását.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
