A számok alapján úgy tűnik, Nyugat-Európa példát mutathat a világ számára a követeléskezelés terén, míg Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek inkább az adósságok felhalmozásában járnak élen. Magyarország Csehországgal, Szlovákiával és Törökországgal együtt a „nagyon magas” kockázatú csoportba került.
Nyugat-Európa az „éltanuló”
Az elemzési skála, az adósságbehajtás „egyszerűségét” tekintve 0-tól 100 pontig terjedt, a globális átlag 51 pont körül alakult. Miközben az adósságok mértéke egyre magasabb szintet ér el a világ minden táján, Nyugat-Európa kiemelkedik a globális mezőnyből, és láthatóan dolgozik azon, hogy egyszerűsítse a kintlévőségekkel rendelkező cégek életét.
Követeléskezelés szempontjából a legkevésbé kockázatos országok Svédország, Németország és Írország, ezek az országok kapták a legalacsonyabb pontszámokat (30,30 és 31 pont) a helyi fizetési gyakorlatok és fizetésképtelenségi eljárások elemzésekor. 16 országból 14 áll kevésbé súlyos szinten, Olaszország és Görögország a kivételek, ahol a felgyülemlett, nehezen vagy egyáltalán nem behajtható adósságok mennyisége jelentős.
A sereghajtók – ahol futhatnak a cégek a pénzük után
A Közel-Keleten Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek bizonyultak a leginkább problematikusnak a késedelmes fizetések kezelésének terén. Az elemzés során Szaúd-Arábia 94 pontot kapott, tehát az adósságbegyűjtés a Közel-Keleten háromszor nehezebb, mint Svédországban. A régiót követi az ázsiai-csendes-óceáni térség, amely adóssággyűjtési komplexitását tekintve a legtöbb súlyos minősítésű országot foglalja magába. Közvetlenül az előbb említett Egyesült Arab Emírségek mögött áll Malajzia, Kína és Indonézia. Magyarország számos dél-amerikai, afrikai ország mellett a „nagyon magas kockázatú” minősítést kapta. Kelet-Európában ebbe a kategóriába tartozik még Csehország, Szlovákia és Törökország. A nyugat-európai országok kivételével 3 országból 1 kap hasonló értékelést.
Az adósságkezelés sehol sem egyszerű
Az Euler Hermes jelentése további érdekes tényekre is rámutat. A riport szerint a legnagyobb gazdaságok, a legdinamikusabb piacok és a kevésbé sebezhető országok nem feltétlenül járulnak hozzá a hitelezési biztonság fejlődéséhez.
A követelésbehajtás egyre bonyolultabb gyakorlata mindenhol érezteti hatásait, még Svédországban is, ugyanis a nemzetközi követeléskezelés összetettsége számos tényezőtől függ. Az is megállapítható, hogy a legfejlettebb országok is komoly figyelmet fordítanak arra, hogy az országhatárokon belüli jogi eljárási rendek elsőbbséget élvezzenek, nehezítve például az egységes fizetésképtelenségi eljárások kialakulását.
A felek közös célja az európai piaci jelenlét további erősítése. 
