Generációváltás és magánvagyon - ki veszi át a stafétát?

Hol tart most a magyar privátbanki ügyfélkör vagyonfelhalmozás, befektetések, vagyonátörökítés és generációváltás témakörében?

A magyar vagyonok - a térség országaival együtt - szépen lassan kezdik ledolgozni azt az 50 éves hátrányt, amely történelmi okokból hiányzik sajnos a magántulajdon fejlődéséből. A befektetések volumene ugyancsak szépen alakul, ezt a folyamatot egyértelműen felgyorsította az elmúlt évek nullás kamatkörnyezete. Kérdés azonban, hogy mennyire tudott elterjedni a befektetői szemlélet? Számomra úgy tűnik, hogy ebben még van hova fejlődni, a valódi befektetők arányát tekintve mindenképpen. A vagyonátörökítés témakörét találjuk egyértelműen a legsanyarúbb helyzetben. Az öngondoskodás egyik vállfajaként, az utódlással kapcsolatos kérdések tudatos kezelése – itthon legalábbis - szinte gyerekcipőben jár.

Mik a tapasztalatok generáció váltás tekintetében a privátbanki ügyfelek között a Raiffeisen Banknál?

Egyrészt senki nem lesz sajnos fiatalabb; a rendszerváltás körül indult vállalkozások tulajdonosai ma már közelítik a 70-80 éves kort. 
Másfelől azt is látjuk, hogy éppen az első vállalkozások vezetői nagyon szoros, intenzív érzelmi kapcsolatban vannak az üzleti sikereik révén felépített magánvagyonukkal. Ezek az egykori jó ötletek mementói; a nagy csaták, küzdelmek, sikerek olyan valós visszaigazolásai, amelyek mögött a tulajdonos nem csupán számokat lát, de talán el is mosolyodik, elégedetten csettint és néhány másodpercre újraéli a „hőskort”. Az ilyen erős kötődés természetes, de szinte ellehetetleníti, hogy érdemben lehessen beszélni az utódlás kérdéseiről. 
Harmadsorban persze a tét is nagyobb. Egy megszokott magas életszínvonal elvesztésének veszélye óvatossá, sok esetben pedig egyenesen bizalmatlanná teszi a potenciális vagyonátadót. 

A Raiffeisen Bank a magyar piac legrégebbi privátbanki szereplője, mikor jelentkezett először ez a fajta igény és mikor vált egyediből a mindennapos ügymenet részévé?

Több, mint 25 éve indítottuk el a privátbanki szolgáltatást Magyarországon, és lassan egy évtizede próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy az utódlástervezés kérdése sokkal fontosabb annál, mint amit félvállról lehet venni. Bankárként számos olyan esetet láttunk és sajnos éltünk is át, amelyek méltatlan helyzeteket teremtettek az örökhagyó halála, vagy hirtelen bekövetkező állapotromlása kapcsán. Az ilyesmihez nem kell a potenciális örökösök összeveszése, elég egy elhúzódó hagyatéki eljárás, egy szövevényes cégháló, a rendelkezési jogok korlátozottsága, vagy éppen a befektetések túlzott illikviditása. A vagyonátadás szabályait a jog határozza meg, mindezért nyilvánvalóan a vagyonátadó tud még ereje teljében a legtöbbet tenni azért, hogy a saját elképzelései maradéktalanul megvalósulhassanak. Én idén leszek 50 éves és az ez évi egyik fogadalmam éppen az, hogy rendet teszek magam előtt.

Mennyire felkészültek az ügyfelek, mennyire nehéz ez a téma, és hogyan tudnak erről beszélni egy felkészült privátbanki szakemberrel?

Rettenetesen nehéz szóbahozni, de nem csak azért, mert a potenciális elmúlás ezáltal kézzelfogható közelségbe kerül; hanem azért is, mert az érintettek meggyőződései sok esetben pontatlanok, vagy egyenesen tévesek. Nem csak a családi viszonyok bonyolultabbak ma már, mint korábban voltak, de a jog maga is megváltozott. Nagyon sok a téves információ az öröklés menetéről, a rendelkezési jogokról, azok hatályáról, az érvényességről, az értékpapírokról, a céges érintettségekről, vagy éppen a haszonélvezet alakulásáról. Személyesen voltunk többször is tanúi annak a nem túl kellemes jelenetnek, amikor a közjegyző irodájában tudatosul valakiben, hogy nem az fog történni, amire számított.  Jómagam csak azt tudom ajánlani, hogy aki tiszta viszonyokat szeretne teremteni és ezáltal garantálni kívánja a család békéjét, az mielőbb kezdjen el tudatosan foglalkozni a témával.

Hogyan tud segíteni egy privátbanki szolgáltató? A megfelelő termékkínálat, felkészültség vagy a kommunikáció számít igazán?

Termék oldalon is vannak természetesen használható eszközök, mint például a Bizalmi Vagyonkezelés, de sokszor bonyolult struktúrák nélkül is képesek lehetünk nagyon fontos mérföldkövek átgondolására. Ha van meghatalmazottunk az már ugyanúgy lehet egy fontos lépés, mint amikor tartunk némi szabad likviditást a számlánkon. A legjobb persze, ha eljutunk egy érvényes és az örököseinkkel átbeszélt végrendeletig. Ha átgondoljuk, hogy mely örökösünket milyen helyzet fogadja a halálunk esetén, akkor már az is hatalmas segítséget jelenthet a végakarat megfogalmazásához. A bankár abban tud segíteni, hogy moderálja ezeket a beszélgetéseket, továbbá szükség esetén megfelelő szakembereket javasol a jogügyletek lebonyolításához. 

Gátol vagy éppen lehetőséget kínál egy nagyobb vagyon a fontos döntések meghozatalában?

Egy vagyonos ember vonatkozásában a struktúrák bizonyosan bonyolultabbak. És sokszor a karriernek, üzleti sikernek is nagy ára van: könnyű lekésni a gyerekvállalásról, vagy éppen a jövő elrendezéséről. Majd jövőre, vagy majd pár év múlva – halljuk sokszor, pedig ezekre a fontos döntésekre is kell, hogy legyen idő.