|
| EPA/Julian Stratenschulte |
Túlterhelné a Volkswagen konszernt, amennyiben a vállalat európai ügyfelei hasonló kártérítést kapnának, mint amilyet az Egyesült Államokban alkudtak ki a dízelbotrány rendezésére - jelentette ki Matthias Müller, a VW vezérigazgatója a Welt am Sonntag című német vasárnapi lapban.
Müller elmondta, hogy a konszern eddig válságkezelésre 16,2 milliárd eurót tett félre, és pénzügyi helyzete továbbra is stabilnak mondható. Ugyanakkor a vállalat pénzügyi forrásai nem határtalanok. "Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy lássuk, tetszés szerinti kártérítési összegek kifizetése még a Volkswagent is túlterhelné" - hangsúlyozta a konszern vezérigazgatója.
Amerikában ez nagyobb csalás, mint Európában - ezért nem jár kártérítés?
Müller ismételten elutasította az európai fogyasztóvédők követeléseit egy amerikai mintájú kárrendezésre. Rámutatott arra, hogy más a helyzet, ugyanis az Egyesült Államokban a határértékek jóval szigorúbbak, ezáltal a javítás is bonyolultabb.
Ezt kapják az amerikaiak
| Elzbieta Bienkowska, a belső piaci szabályozásért felelős uniós biztos korábban levelet írt a Volkswagen vezérigazgatójának, amelyben egyebek mellett az amerikaihoz hasonló kárpótlást követelt a manipulált autók európai tulajdonosai számára. |
A Volkswagen a múlt hónap végén megállapodásra jutott az amerikai autótulajdonosokat képviselő ügyvédekkel és a szövetségi kormánnyal a dízelbotrány miatt benyújtott keresetek rendezéséről, amelynek alapján legkevesebb 14,7 milliárd dollárt (mintegy 4100 milliárd forintot) kell kifizetnie a német autógyártónak különböző jogcímeken. Az alku értelmében az autók tulajdonosai választhatnak: a VW visszavásárolja, vagy megjavítja járművüket. A konszern legalább 5100 dollár (közel másfél millió forint) kártérítési összeget köteles fizetni a manipulált járművekkel rendelkező amerikai ügyfeleknek. Az amerikai törvények szerint azonban a megállapodás még nem jogerős, ahhoz még egy bíró jóváhagyása is szükséges.
Az Egyesült Államokban mintegy félmillió járművet érint a dízelbotrány, világszerte azonban 11 milliót.
Csaltak, lebuktak, elismerték
A legnagyobb európai autógyártó vállalatot az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége tavaly szeptember 18-án vádolta meg azzal, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. Az évi 200 milliárd eurós forgalmat lebonyolító és 600 ezer munkavállalót foglalkoztató Volkswagen három nappal később elismerte a csalást.
Német lapértesülések szerint a Volkswagennél 2008 óta használták a károsanyag-kibocsátási adatok manipulálására szolgáló szoftvert, és a csalásról sokkal többen tudtak a cégnél, mint ahogy a dízelbotrány elején gondolták.
Sokan problémásnak találják a cég vezetői struktúráját is, mondván egy ilyen horderejű ügyben szinte semmibe veszik a részvényesek szavát és csak a többségi tulajok, a Porsche és a Piech családok döntenek.
Az sem váltott ki túl nagy örömöt, hogy oltári nagy bónuszt kaptak év végén azok a vezetők, akik nyakig benne voltak a balhéban, a vállalat közel 400 millió eurót fizetett ki bónuszokban.
Miközben az Orbán-kormány két éve hiábavalóan üldözi a GDP-bővülést, az eurózóna gazdaságának növekedése héthavi csúcsra gyorsult márciusban. 
