Hernádi Zsolt (Fotó: MTI/Mónus Márton)

A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást adott 2019-ben a Kisfaludy-pályázatokon keresztül hazai költségvetési forrásból a Hernádi Zsolt MOL-vezér tulajdonában lévő Solva Property Kft.-nek az esztergomi Mária Valéria Hotel felépítésére – derült ki az MTÜ honlapján elérhető listából.

Bár a kormányzat szeret a hazai turizmus eredményeivel büszkélkedni, azt mégsem verték nagy dobra, hogy a 19-20 milliárd forintra becsült saját vagyonnal is rendelkező Hernádi Zsolt cége 2,8 milliárd forintot kapott a luxusszálloda felépítésre, hanem ehelyett a Kisfaludy-pályázatok 2017-2018-as nyerteseit felsoroló 8 oldalas lista második oldalára írták be az esztergomi projektet, mint egyetlen 2019-es nyertest.

A Kisfaludy program keretében 2019. január 15-től február végéig nyújthattak be pályázatot azok, aki a Dunakanyarban szerettek volna új szállodát építeni. A pályázati felhívás szerint a keretösszeg 3 milliárd forint volt, amiből 1-3 darab projektet kívánt vissza nem térítendő állami támogatással megsegíteni az MTÜ. Az biztos, hogy többen is igényt tartottak volna a dunakanyari régióból a támogatásra, hiszen a Napi.hu kérdésére tavaly májusban a turisztikai ügynökség azt válaszolta, hogy még értékelik a beérkezett pályázati anyagokat.

Hogy mikor született meg a végső döntés arról, hogy a 3 milliárd forintos keretből 2,8 milliárd forintot Hernádi Zsolt cégének szavaznak meg, azt nem lehet pontosan tudni, mindenesetre a MOL-vezér tulajdonában lévő Solva Property tavaly szeptemberben eredményt tudott hirdetni a négycsillagos Mária Valéria szálloda kivitelezésre kiírt közbeszerzésen. Ebből az következik, hogy a pénz már akkor rendelkezésre állt.

Mindenképpen érdekes szál, hogy Hernádi Zsolt cége akkor nyerhette el az állami támogatást, amikor még szerepelt az Interpol körözési listáján. Még 2018 novemberében döntött úgy a szervezet, hogy megújítja a MOL elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. A horvát ügyészség szerint a cégvezető 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a MOL megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Zágráb megyei bíróság pedig csak idén január végén helyezte hatályon kívül Hernádi Zsolt vizsgálati fogságát elrendelő ítéletet, így lekerülhetett az Interpol listájáról is.

Garancsi cége kapott megbízást

A 2017 novemberében alapított Solva Property Kft. a Solva Magántőkealap tulajdonában van, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt érdekeltsége. A szállodaépítésre kiírt közbeszerzést sem akárki nyerte meg: a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. egyedül pályázott 6,7 milliárd forintos ajánlattal. Mivel az MTÜ-től 2,8 milliárd forintot kaptak a projektre, így biztos, hogy a beruházásnak mintegy 41-42 százalékát az adófizetők állják.

A két milliárdos üzletembernek remek a kapcsolata: egyrészt a MOL a főszponzora a Garancsi István által tulajdonolt és elnökölt székesfehérvári MOL Fehérvár FC-nek, másrészt a Market építi a MOL-székházat a Kopaszi-gátnál, valamint közös cégük is van. Az A8 Palace Hotel Zrt. Hernádi Zsolt és Garancsi István mellett Csányi Sándor OTP-vezér közös érdekeltsége. Ez a cég is kapott Kisfaludy-pénzt: 2,9 milliárd forintot költhetnek egy tihanyi kastélyszállóra. A MOL és az állam kapcsolata is igen szoros, hiszen a magyar állam 25,2 százalékos tulajdonnal bír az olajipari vállalatban (részben a Corvinus Egyetem mögött álló alapítványon keresztül).

Magának az esztergomi Prímás-szigeten található Mária Valéria Hotelnek meglehetősen hányattatott sorsa van. Még 2008-ban kapott építési engedélyt egy helyi vállalkozó, Gimesi Sándor, aki 9 évig nem tudta befejezni az építkezést, főleg a hitelválság miatt és állami támogatást sem kapott. A félkész hotelt folyamatosan hirdette, végül 2018 végén adta el az ingatlant. Az is rengeteg gondot okozott az évek alatt, hogy árterületről van szó, ami miatt például a szálloda alá tervezett mélygarázs többször is beázott.

Gáttal védik meg a beruházást

A helyszínen kitett tábla szerint a 8 szintes, 149 szobás épület 2021 januárra készülhet el. A mellette álló telken a Market konténerei már állnak, a szerkezetkész ház több emeletét pedig befóliázták. Hogy a jövőben ne vigye el a Duna esetleges áradása Hernádi Zsolt luxusszállodáját, azt az új városvezetés is igyekszik megelőzni. Tavaly október 13-a óta Esztergom fideszes polgármesterét Hernádi Ádámnak hívják. Nem puszta véletlenről van szó, a polgármester a MOL-vezér unokaöccse. Hernádi Ádám pedig február 13-án jelentette be, hogy jövőre elkezdődhet az esztergomi árvízvédelmi gát építése.

Erre már többször volt ígéret, a kivitelező (Közép-Tisza Vidéki Vízépítő és Telekommunikációs Kft.) 13 milliárd forintért vállalta a munkát, de a kormány tavaly szeptemberben visszavonta a 9 milliárd forintos támogatását. A gát Esztergom belvárosát, valamint a teljes Prímás-szigetet, így a Mária Valéria hotelt is védené a Duna áradásától.

Hernádi Ádám remek kapcsolatokkal rendelkezik, több mint négy évet dolgozott Orbán Viktor kormányfő stábjában, de 2018-ban átkerült a Guller Zoltán vezette MTÜ-höz, ahol egy évet húzott le a szervezet kabinetfőnökeként. Cégadatbázisok szerint pedig a Kisfaludy pályázatokat bonyolító, az MTÜ tulajdonában lévő Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. igazgatósági tagja is volt 2018. október és 2019. február között. Ebben az időszakban lehetett pályázni a Kisfaludy programnak a Dunakanyart érintő vissza nem térítendő állami támogatásaira.

A kormány korábban azt válaszolta ellenzéki képviselők írásbeli kérdéseire a Kisfaludy-pályázatokkal kapcsolatban, hogy nem személyeket, hanem projekteket támogatnak, a pályázatokat felkészült szakemberek bírálják el világos és egyértelmű pályázati szempontok alapján és senki nem ismerte előre a pályázati dokumentációkat, vagyis mindenkinek egyenlő esélye volt pályázni és nyerni.

Hogy miért kell magántulajdonban lévő luxusszállodákat vissza nem térítendő költségvetési milliárdokkal támogatni, arra viszonylag ködös magyarázatokat lehet csak kapni. A Kisfaludy-pályázatok alapvető célja, hogy a turisztikai látványosságok közelében új szállodák épüljenek vidéken, a bevételek által pedig növeljék a profitabilitást és a fenntarthatóságot. Az adófizetési morál javítása, valamint a turizmusban dolgozó munkavállalók számának és bérének növelése szintén a célok közé tartozik.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége azonban éppen a napokban közölte, hogy még nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő évet zártak tavaly a magyarországi szállodák. A KSH adatai szerint tavaly 9,2 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele, és 2018-hoz képest 8,8 százalékos az emelkedés a szálláshelyi összbevétel esetében is, amely meghaladta az 550 milliárd forintot. Vagyis elvileg piaci alapon is – állami beavatkozás nélkül – lenne lehetőség a szállodák felújítására, bővítésére. Az összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy-pályázatok azonban megállíthatatlanul dübörögnek tovább. Legutóbb az MTÜ-nek fel is kellett függesztenie a legalább 100 szobás hotelek felújítására kiírt 20 milliárd forint keretösszegű pályázatot január elején, mert annyian rárepültek az ingyenpénzre, hogy néhány nap alatt a keretösszeg többszörösére érkezett be pályázat. Például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels sem csinált belőle titkot, hogy érdeklődött a pályázati forrás iránt. A szállodaláncnak gyakorlatilag az összes háza megfelelt a pályázati kiírásnak Hévíztől Szegedig. A nyertes pályázókat azonban egyelőre még nem nevezték meg.