Az Euler Hermes magyarországi autóipari elemzéséből kiderül, hogy a négy nagy hazai gyártó – Mercedes, Audi, Opel, Suzuki – beruházásai mellett további lehetőséget jelenthet, hogy hazánk az innovatív technológiák fejlesztésének (önvezetőjármű-szoftverek, akkumulátorok, tesztpálya) egyik központjává válik. A másik oldalról egyre nagyobb nehézséget okoz – és nem csak erre a szektorra jellemzően – a növekvő hazai munkaerőhiány, melynek kezelése komoly kihívást jelent a gyártók és a beszállítók számára is.
Autóipari központ lettünk
Magyarország teljes exportjának 20 százalékát az autóipar teszi ki, és a világ 20 legnagyobb autóipari beszállítójából 15 van jelen hazánkban. A négy nagy hazai autógyártó mindegyikénél – a folyamatos gyártáson kívül – jelentős beruházások zajlanak. Az Audi gyárfejlesztése mellett, – melynek köszönhetően már a Q3 és a Q4 modellek is nálunk készülhetnek – a Mercedes Benz Hungária Kft. tervei között szerepel a meglévő üzem 580 millió eurós fejlesztése és egy új üzem felépítése is, mely 1 milliárd eurós befektetést igényel. A Suzuki esztergomi gyára 1992 óta töretlenül üzemel, míg az Opel új tulajdonosa nemrég jelentette be a magyar üzem hosszútávú fejlesztési terveit. További pozitív hír a szektor számára, hogy a 2017 első félévében bejelentett, állami támogatást is élvező, tervezett hazai nagyberuházásokból nagyságrendileg minden harmadik (35%) köthető az autóiparhoz.
A hazai gépjárműgyártók első szintű, közvetlen beszállítói a magyar gazdaság egyik legfontosabb szereplői jelenleg, és az Euler Hermes besorolása alapján többnyire az alacsonyabb kockázatú kategóriába tartoznak. Ennek oka a hosszútávú szerződések megléte a gyártókkal, a folyamatos innováció, a kifejezetten szigorú audit szabályok alkalmazása, illetve a szektorra jellemző, az átlagnál megbízhatóbb fizetési fegyelem. Éppen ezért a hazai beszállítói szektorban lévő cégek általánosságban jó pénzügyi-nyereségességi mutatókat tudnak felmutatni, és ennek megfelelően az egész hazai autóipar is az alacsony kockázatú szektor-besorolásban található az Euler Hermes besorolása alapján. Ezzel összefüggésben megemlíthető, hogy a cég által a magyarországi piacon nyújtott hitelbiztosítási fedezet 14 százaléka köthető az autóiparhoz.
A beszállítóknak nincs könnyű dolga
A magyar autóipari termelés 92 százaléka exportra irányul, így ezt a szektort lehetetlen elszigetelten, csak a hazai folyamatokra fókuszálva elemezni. Mindez azt is jelenti, hogy a globális trendek és folyamatok szinte azonnal éreztetik hatásukat: a német gazdaság esetleges lassulását, a Brexittel kapcsolatos kihívásokat, a kínai vagy éppen az orosz piacok problémáit azonnal megérezzük. Az erős exportfüggőség természetesen a beszállítókra is vonatkozik, és az ő esetükben is – akár a multikra, akár a hazai KKV beszállítókra gondolunk – egyre fontosabb a gyors reagálás és az, hogy fejlesztéseikben, beruházásaikban is előrelátó módon, igyekezzenek mindig egy lépéssel a versenytársaik előtt járni – mondta Bujdosó Tünde, az Euler Hermes Hitelbiztosító kockázatkezelési igazgatója.
Az infotainment és a telematikai rendszerek növekvő fontossága miatt tehát a beszállítóknak is alkalmazkodniuk kell: a szoftverfejlesztés jelentősége egyre növekszik az elmúlt időszakban, megváltoztatja az iparág szereplői számára az új termékek és szolgáltatások kialakításának ütemezését. A számítógépes rendszerek stabilitása-fejlesztése, például az önvezető autókhoz kapcsolódóan egyre kritikusabbá válik, és ennek megfelelően a K+F+I költések szerepe is tovább emelkedhet ezen a területen. Mindezt felismerve a 2014-2020-as költségvetési időszakban a magyar kormány 3 milliárd eurót fordít K+F+I területekre, melynek feltehetően egy jelentős része fog az autóipari beszállítóknál hasznosulni, ez pedig további lökést adhat a szektornak.
A következő évekre tekintve pozitív képet látunk, a beruházások nem állnak le: a Mercedes-Benz még tavaly jelentette be, hogy egymilliárd eurós beruházás keretében Kecskeméten egy új üzemet hoz létre. 2017 május végén felavatták a Samsung százmilliárd forintos beruházásban létrejött elektromosjármű-akkumulátor gyárát Gödön, mely az európai elektromos autóipar fellendülésében is fontos szerepet kaphat. Ugyanebben az időpontban, bő két hónapja Zalaegerszegen elkezdték építeni azt az európai szinten is egyedülálló tesztpályát, amely a hagyományos mellett az önvezető járművek tesztelésére és fejlesztésére is alkalmas lesz.
A beruházás értéke 40 milliárd forint. Szintén az elektromos és az önvezető autókhoz kapcsolódó hír, hogy a Tesla, várhatóan az év végéig, megépíti Győrben az első Supercharger névre keresztelt töltőállomását. Ugyanakkor az, hogy a Tesla európai gyártásának központja melyik ország lesz a régiónkban, feltehetően a 2017-es év második felében dőlhet csak el. Mindez egy közel 5 milliárd eurós beruházás lehet, mely természetesen egyből feltenné hazánkat az elektromos autógyártás világtérképére.
A hét végén sikerült hajrázni egyet. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
