„Mélyelemzést végeztünk, és megfelelő árat ajánlottunk (…) olyan árat, amely ésszerű, és amely abban a pillanatban megfelelt az energetikai szektor legtekintélyesebb szakértői által adott, releváns értékeléseknek, de a magyar fél ezt nem fogadta el” – húzta alá a kormányfő, amit az MTI ismertetett.

Horvátország nincs abban a helyzetben, hogy ötszörös árat fizessen. „Ha normális áron akarják eladni, meg fogjuk venni” – mondta Andrej Plenkovic.

Döntőbírósági per

Zágráb 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz, mert a horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, és elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban végrehajtandó Mol-befektetések, továbbá a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésének megállapítására vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.

A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.

Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.