Az austini székhelyű cég ellen már több hatósági vizsgálat zajlik a vezetéssegítő rendszerek balesetveszélyességének gyanúja miatt. A vállalat a bejelentésre azzal reagált, hogy eddig egyetlen kormányzati intézmény, egyetlen vizsgálata sem állapított meg bűncselekményt, illetve szabálysértést. A cég közleménye arra is kitért, hogy amennyiben a kormányzati intézmények folytatják az eljárásokat, azoknak a cég gazdálkodására nézve lehetnek káros következményei.
A Tesla két vezetéssegítő rendszere, a Full Self-Driving (FSD) és az Autopilot áll a vizsgálatok homlokterében. A Nemzeti Autópálya-biztonsági Hivatal 2016-ban indított eljárást, miután egy autós Floridában halálos balesetet szenvedett a robotpilóta használata közben. Időközben több, az automata sofőr használatakor bekövetkezett baleset is a vizsgálat tárgyává vált.
Az elektromos autózás elterjesztése mellett elkötelezett amerikai kormányzat ugyanakkor partnerként is tekint a gyártóra. Múlt pénteken a Tesla elnök-vezérigazgatója és alapítója, Elon Musk több magasrangú elnöki tanácsadóval találkozott Washingtonban, akikkel a közlekedés elektromos átalakításáról tárgyalt. A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor közölte, hogy az elnök nem találkozott az üzletemberrel.
A republikánusokat támogató Elon Musk és a demokrata Joe Biden között számos ponton feszültség van. Miközben az elnök a szakszervezetek elkötelezett támogatója, addig a Tesla nem engedi be üzemeibe az érdekképviseleteket. Biden és Musk politikai véleménykülönbségei azután váltak igazán láthatóvá, hogy az üzletember tavaly megvásárolta a Twitter közösségi médiavállalatot.
A Tesla a múlt héten erősítette meg, hogy 3,6 milliárd dolláros (mintegy 1300 milliárd forintos) beruházásból Nevada államban építi fel új üzemét. Az elektromos autókat és napelemeket gyártó cég a múlt héten azt is közölte, hogy profitja 2022 utolsó negyedében 59 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, bevétele pedig a várakozásokat meghaladva elérte a 3,69 milliárd dollárt. (MTI)
A Fehér Házban tartott tanácskozáson többek között a Boeing, a Northrop Grumman, a Raytheon és a Lockheed Martin. 
