Csányi Sándor, az OTP első embere. (Fotó: MTI)
Az OTP Bankcsoport az elemzői várakozásokat jócskán meghaladó, 105,4 milliárd forintos konszolidált adózott nyereséget ért el a második negyedévben, 45 százalékkal haladva meg az előző negyedévit, és 18 százalékkal az egy évvel korábbit - közölte a bankcsoport a Budapesti Értéktőzsde honlapján pénteken, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentésében.
Az első félévi adózott eredmény csaknem 178 milliárd forint volt, 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Az elemzők mintegy 98 milliárd forintos negyedévi adózott profitot jeleztek előre.
A bank jelentésében közölte: történelmi csúcsra emelkedett a konszolidált korrigált negyedéves adózás utáni eredményük. A második negyedévben ez 112 milliárd forint volt, ami 24 százalékkal haladja meg az előző negyedévit, és 23 százalékkal az egy évvel korábbit. A félévi korrigált profit több mint 202 milliárd forint volt, 19 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
Az OTP beszámolója szerint az eredmény növekedésében meghatározó szerepe volt az akvizícióknak, a külföldi csoporttagok eredménynövekedésének. A jelentés már tartalmazza a bolgár és az albán bankvásárlások hatását, a júliusban zárult montenegrói és moldovai akvizícióké a harmadik negyedévben jelenik majd meg a konszolidált mérlegben. A külföldi csoporttagok eredmény-hozzájárulásának aránya a 2018 első fél évi 39 százalékról az idén 45 százalékra nőtt.
A bulgáriai Expressbank mintegy 10 milliárd forinttal javította az OTP csoport féléves eredményét 2019-ben. Eközben a magyarországi tevékenységet összefogó OTP Core korrigált adózott eredménye éves szinten 2 százalékkal 97,4 milliárd forintra emelkedett.
A bankcsoport bevételei dinamikusan, éves szinten 17 (a bolgár és albán akvizíciós hatás nélkül 11) százalékkal bővültek, csaknem 499 milliárd forintra emelkedtek 2019 első fél évében. Ez főként az erősödő üzleti aktivitás, részben a forint gyengülésének hatása.
Ezen belül a konszolidált nettó kamateredmény 15 százalékkal 333,4 milliárd forintra, a nettó díj- és jutalékeredmény 17 százalékkal, 124 milliárd forintra emelkedett, az akvizíciós hatás nélkül 315,2 milliárd, illetve 118,7 milliárd forint volt.
Eközben az árfolyamszűrt konszolidált működési költségek mintegy 266 milliárd forintot tettek ki, 13 százalékkal nőttek az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest, az albán és a bolgár bankvásárlás okozta költségnövekedés hatását kiszűrve 8 százalék lett volna a bővülés.
A kockázati költségek meghaladták a 10 milliárd forintot, a tavaly első félévi mintegy 3,3 milliárd után. A jelentésben megjegyezték: a korábbi negyedévekhez hasonlóan, a második negyedévben is az OTP Core-nál a kockázati költségek javították az eredményt, miközben - részben a növekvő folyósítás miatt - nőttek a kockázati költségek az orosz operációnál.
A kedvező bevételi dinamika és a mérséklődő költségnövekedés eredőjeként a kiadás/bevételi ráta a második negyedévben 52,1 százalékra, az eszközarányos költségmutató 3,32 százalékra emelkedett - áll a jelentésben.
A konszolidált árfolyamszűrt teljesítő hitelállomány az év első hat hónapjában a bolgár és az albán akvizícióval együtt 1315 milliárd forinttal, 15 százalékkal bővült, míg az akvizíciós hatás nélkül 5 százalék volt a növekedés. Az árfolyamszűrt konszolidált betétállomány 12 százalékkal emelkedett éves szinten. A csoport nettó hitel/betét mutatója megközelítette a 75 százalékot. 2019. június 30-án a bankcsoport bruttó likviditási tartalékának értéke 7,2 milliárd eurót tett ki.
Az OTP részvényeit a BÉT prémium kategóriájában jegyzik, a papír záróára csütörtökön 12 330 forint volt. Az elmúlt egy évben az OTP-részvények legmagasabb árfolyama 13 250, a legalacsonyabb 9675 forint volt.
Az inflációs adatokra pillantva meglepő lehet az alapkamat békén hagyása. 
