Bár a koronavírus-járvány miatt a kormány adminisztratív könnyítésként az éves beszámolók leadási határidejét május végéről szeptember 30-ára módosította, Mészáros Lőrinc tavaly megszerzett társasága - a cégvásárlásról laptársunk, az mfor.hu számolt be először - az eredeti tavaszi határidőhöz tartotta magát ebből a szempontból. Az Igazságügyi Minisztérium oldalán közzétett dokumentumok szerint a paksi távhő üzemeltetéséért is felelős cég igazán remek évet zárt 2019-ben: érdemben nőtt nemcsak az árbevétele, de a profit is szépen emelkedett előző évhez képest. Hogy ebben mennyi szerepe van Mészáros Lőrinc megjelenésének, azt nem lehet tudni - írja az mfor.hu.
A többek között a város távhő-üzemeltetéséért is felelős Duna Center Therm Üzemeltető Kft. tavaly az előző évinél 61 százalékkal magasabb árbevételt könyvelhetett el a cég eredménybeszámolója szerint. 1,8 milliárd forint után 2,97 milliárd folyt be a kasszába. Az azonban, hogy ez a növekedés minek köszönhető, nem derül ki a cég rendkívül szűkszavúra vett kiegészítő mellékletéből. Annyi azonban tudható, hogy részben magyarázat lehet a beszállítói részvétel fokozódása is. A D.C. Therm Kft. ugyanis évek óta rendszeres bedolgozója az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek is. Tavaly például egyetlen nap alatt majdnem félmilliárd forint értékű munkát nyertek el a Zrt.-től közbeszerzési eljárás során.
Mindenesetre a bevételek ilyenfokú növekedése bőven fedezte a ráfordítások megugrását is. A 2019 márciusában Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, a V-Híd Vagyonkezelő Kft. tulajdonába kerülő cég ugyanis
- anyagjellegű ráfordításként 1,4 milliárdot könyvelt el a korábbi 820 millió forint után,
- személyi jellegűként pedig kicsivel több mint egymilliárdot a 2018-as 873 millió után.
Utóbbival kapcsolatban annyi jó eséllyel kijelenthető, hogy a bérköltséget is magába foglaló ráfordítások növekedése a létszám emelkedésével is magyarázható. Az átlagos statisztikai létszám 225 főről 240 főre emelkedett tavaly, ám ezzel párhuzamosan kisebb mértékű bérfejlesztés is történhetett a cégnél 2019-ben.
A személyi jellegű ráfordítások nagyjából 80 százalékát teszi ki a bruttó béreket összefoglaló bérköltség. Ebből kiindulva a létszám-adatokat figyelembe véve az átlagos bruttó bér a társaságnál 259 ezer forintról 291 ezer forintra emelkedhetett a tavalyi évben.
A növekvő bevételek és ráfordítások eredőjeként már üzemi szinten is jókora profitnövekedést mutatott ki a D.C. Therm Kft. Az előző évi 83,4 millió forint után tavaly már 487 milliós nyereség termelődött. Mivel a cégnek minimális pénzügyi műveletekből származó eredményt könyvelt el és "mindössze" 17 millió forintos adófizetési kötelezettsége volt, az adózott, tiszta nyereség alig kevesebb az üzemi szinten elért profitnál.
A 2018-as 75,2 millió forint után a társaságnál 469,1 millió forint tiszta nyereség maradt a tevékenység után. A taggyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint a relatív új tulajdonosok, Mészáros Lőrincék nem voltak szégyenlősek és a teljes nyereséget kifizették maguknak osztalékként.
Igaz, ezt a cég stabilitása miatt meg is tehették. A Kft. saját tőkéje ugyanis többszöröse a jegyzett tőkének, több mint 802 millió forint. Ezzel párhuzamosan igaz, kicsivel több kötelezettsége is van egy milliárd forintnál, aminek állománya előző évhez képest megduplázódott. 2018-ban még "csak" 483 milliós tartozása volt a társaságnak év végén. Az viszont előnyös, hogy ez teljes egészében rövid lejáratú kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a kötelezettségek növekedése nem járt együtt a cég hosszú távú eladósodásával. Rövid lejáratú kötelezettségek között egyébként jellemzően bérköltségeket, éven belüli lejáratú tartozásokat, adótartozásokat, önkormányzatok felé fennálló elmaradásokat tüntetnek fel. Mindezek mellett a cég eredménytartalékában is több mint 200 millió forint pihen.
Ami a cég mérlegének eszköz oldalát illeti, a Kft. kintlevőségei is megemelkedtek, amit ha az utolsó fillérig be tudnak hajtani, akkor bőven fedezi a tartozásokat. Követelésként ugyanis több mint 1,5 milliárd forintot tartottak nyilván 2019. végén.
Ez a piaci modell ösztönzi és hatékonyabbá teszi az infrastruktúra-fejlesztést. 
