Növekvő igény a tervezhetőség iránt
Különböző felmérések szerint a magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni. A harmincas generáció több mint negyede azonban semennyit nem tud havonta félretenni.
Az Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetsége (EFAMA) legutóbbi, európai háztartások megtakarításairól szóló tanulmánya szerint a magyar lakosság pénzügyi vagyonán belül a legnagyobb arányt (48 százalék) a betétállomány adja, ami jóval meghaladja az európai 37 százalékos átlagot. Nyugdíjmegtakarítások tekintetében ugyanakkor jelentős a lemaradásunk: arányuk mindössze 6 százalék, miközben az európai átlag 26 százalék. Az életbiztosítások szintén 6%-ot tesznek ki, szemben az európai 19 százalékos átlaggal. Mindez a pénzügyi ismeretek alacsony szintjére is utal.
Pozitívum ugyanakkor, hogy a járványhelyzet miatt megnőtt a biztonság és tervezhetőség iránti igény, ami az életbiztosításokba áramló pénzmennyiség növekedésében is tetten érhető. Az MNB adatai szerint utoljára 10 éve fordult elő magasabb nettó pénzbeáramlás az életbiztosításokba, mint az idei második negyedében.
Kampány a tudatos jövőtervezésért
A MABISZ tavaly indított öngondoskodási – nyugdíjbiztosítási témájú kampányának továbbra is az az elsődleges célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a tudatos jövőtervezésre, az időben elkezdett megtakarítások fontosságára. Az idei járványhelyzet különösen ráirányította a figyelmet a megfelelő pénzügyi védőháló fontosságára.
A COVID-19 által okozott járvány és annak nyomán kialakuló gazdasági környezet egyfajta tükröt tartott: megmutatta, hogy mindennapjaink milyen váratlanul vehetnek negatív fordulatot. A karantén időszak alatt tulajdonképpen az történt sokakkal, mint nyugdíjba vonuláskor: drasztikusan lecsökkent a jövedelmük, miközben rengeteg szabadidejük lett.
Ezt mutatja be öt közéleti személyiséggel folytatott beszélgetésen keresztül egy kisfilm, amelyben Kemény Zsófi, Kiss Gergely, Krausz Gábor, Pelsőczy Réka és Sena mesélnek arról, hogy az elmúlt hónapok történései miként alakították át pénzügyi tudatosságukat. Mindegyikük másként élte meg a tavaszi karantént, de abban egyetértenek, hogy a jövőtervezés, a megtakarítás elkezdése nem egy több tíz év múlva esedékes dolog, hanem egy életszemlélet, amely segít átvészelni a váratlan helyzeteket.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
