Az online találkozón Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője; Bokros Gábor, a Gyermelyi Zrt. marketingigazgató-helyettese; Molnár Éva és Tamáskovitsné Gila Éva, a Gyulahús Kft. kereskedelmi vezetője, illetve marketingmenedzsere vett részt.
A Gyulahús Kft. vezetői elmondták, már a márciusi „rohamvásárlás” idején megkezdték a felkészülést a járvány második hullámára, illetve az év végi keresletnövekedésre, így minden igénynek meg tudnak felelni. Tavasszal, mivel a fogyasztók igyekeztek kisebb-nagyobb készleteket felhalmozni, a csemegepulti kiszerelésről átterelődött a forgalom a csomagolt készítményekre, de azóta már újból mind a kettő jól megy. A novemberben megugró kereslet pedig arra utal, hogy az idei karácsonyi forgalom sem marad el a korábbiaktól, sőt újabb rekordot hozhat.
A Gyulahús egyébként a napokban adta át új beruházásait: három csomagoló- és egy szeletelő gép beszerzésével negyven százalékkal növelte szárazáruüzeme szeleteltáru-kapacitását. Ezek a csomagológépek már papíranyagokat is képesek kezelni, így környezetvédelmi szempontból is előre léptek.
A Gyermelyi Zrt. számára is feszített időszak volt a tavaszi, amikor szinte minden háztartásban a kenyérsütés volt a sláger. Nyárra a liszt iránti felfokozott kereslet csillapodott, de a kereskedelemmel együtt felkészültek a második hullám vásárlói rohamára is. Azért szerencse, hogy ez elmaradt, mert a rendszer átengedő képességének is van határa – emelte ki a marketingigazgató-helyettes. A Gyermelyi szintén tapasztalja a november-decemberi forgalomnövekedést, nagyobbat, mint az előző években. Mivel az otthoni sütés-főzés a járvány következtében az ünnepi időszakban is meghatározó marad, erős év végi forgalomra számítanak.
A pandémia időszaka rávilágított arra, hogy azonnal meg kell lépniük a már fontolgatott kapacitásbővítést. Így bátrabban vágtak bele harmadik malmuk megépítésébe, amely napi 300 tonnával növeli majd a búzaőrlési kapacitást. A tojáságazat további fejlesztéséről is döntést hoztak.
Benedek Eszter arról számolt be, hogy a márciusban elindított erőteljes #veddahazait kampány most is tart. Kiszélesítették az együttműködést, így nem csak a Magyar Termék védjegyhasználói kör számára elérhető. Száz gyártó csatlakozott a mozgalomhoz, olyanok is, akikkel eddig még nem kerültek kapcsolatba. Mindannyian megtapasztalták, milyen erős az igény a magyar eredet kommunikálására. Ezt szolgálja a tévékampányuk is, amelybe 20 cég szállt be, köztük régi partnerek, mint például a Gyermelyi és a Gyulahús, és újak is, mint például a Caola.
Fogyasztói oldalról is bebizonyosodott, hogy fontos a magyar termék. A vásárlói attitűdöt tekintve az ár és a minőség mellett a harmadik legfontosabb szempont a magyar eredet. A fogyasztók azt az üzenetet is magukévá tették, hogy hazai termékek választásával a hazai munkahelyek megmaradását is támogatják. Ráadásul a magyarországi gyártók itt vannak, látták, hogy ők töltötték fel a tavasszal kiürült polcokat, ismerik őket, megbíznak bennük.
Ami az árkérdést illeti: a legutóbbi reprezentatív kutatásuk azt mutatta, hogy a vásárlók a hasonló minőségű külföldivel szemben hajlandók akár 10 százalékkal is többet fizetni a Magyar Termék védjeggyel ellátott árucikkekért.
Több mint 3000 ember kényszerült elhagyni otthonát, miután a heves esőzések áradásokat okoztak a Niger állambeli Mokwa piacvárosban. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
