A globális biztosítási piac egyik legfontosabb szereplője, a Swiss Re, melynek vezérigazgatója, Christian Mumenthaler szerint a kormányok nem úgy reagáltak, ahogy az iparág számos modellje számított rá. A biztosítótársaság vezetője a Financial Timesnak nyilatkozva hallgatólagosan elismerte, hogy nem vették figyelembe a lezárások lehetőségét. Mindez pedig az előzetes modellekkel szemben nagyobb terhet róhat a biztosítókra a szakember szerint.
Mint jelezte, nem feltételezték, hogy az emberi élet súlya "felértékelődik", így nem számítottak arra sem, hogy ilyen mértékű korlátozásokat fognak bevezetni. A biztosítási szektort meglepte, hogy a politikusok a teljes zárlat mellett döntöttek, ismerte el Christian Mumenthaler. "Az egész iparágnak felül kell vizsgálnia ezeket a modelleket" - tette hozzá. A világjárvány miatt a biztosítóknak a gazdasági korlátozások miatt elszenvedett veszteségekkel kell szembenézni.
Más kérdés, hogy ezeknek az igényeknek a jelentős része peres üggyé alakult, illetve fog a jövőben, mert a biztosítótársaságok világszerte vitatják, hogy a szerződések érvényesek-e a világjárvány következményeire. (A tavaszi időszakban Magyarországon is a gazdasági élet egyik leggyakrabban használt kifejezése volt a vis major, amelyre hivatkozva a szorult helyzetbe került szerződő felek próbáltak kibújni a szerződéses kötelmek alól.) Így is jelentős összeget jelent ugyanakkor azon szerződések értéke, amit a biztosítók sem vitatnak. A lap információi szerint a válság az ingatlan- és balesetbiztosítási ágazat egészének 50-80 milliárd dollárjába kerül. De az utazások lemondásától kezdve kártérítésekig számos egyéb esemény miatt is fizetni kell a biztosítóknak. A járvány miatt felmerült költségek és a veszteségek olyan súlyosak, hogy az érintett ágazatokban a biztosítók világszerte áremeléseket hajtottak végre.
Itthon az utasbiztosításoknál volt nagy visszaesés
A magyar biztosítók némileg szerencsésebbnek tűnnek, hiszen az első háromnegyed év tapasztalatai alapján komoly problémáik nincsenek, igaz, a korábbi években jellemző dinamikus bővülés lassulása azért érzékelhető. Mindez nem azt jelenti, hogy nincs olyan terület, amit ne érintett volna súlyosan a járványhelyzet. Az idei következmények leginkább az utasbiztosítási piacon mutatkoznak meg, ahol éves szinten 60-80 százalékos visszaesés is elképzelhető a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) prognózisa szerint.
Olyan terület ugyanakkor nincs, amelyről azt lehetne mondani, hogy az év nyertese lenne. A korlátozások miatt a közvéleményben olyan kép alakulhatott ki, hogy a járműforgalom vélt visszaesése révén a biztosítók (akár a kgfb, akár a casco révén) jól jártak. Nem véletlen, hogy a kötelező tarifák megjelenésekor kirajzolódó áremelkedést sokan értetlenül fogadták. Ezt egyébként a járvány első hullámának biztosítói tapasztalatai is alátámasztották, Kelemen Kitti és Németh Viktória A Covid-19 járvány hatásai a magyar biztosítási piacra (in: Biztosítás és Kockázat VII. évfolyam 3-4. szám) című tanulmányukban például ezt írták: "Több biztosító is javulást tapasztalt a kgfb és casco szerződések kárhányadain főleg az alacsonyabb kárgyakoriság miatt, ugyanis a járműforgalom jelentősen csökkent március, április és május hónapokban. A krízis-helyzet enyhülésével a kárdarabszámok kezdenek visszaállni a korábbi szintre, egyes biztosítók azonban magasabb összegű károkat tapasztaltak az elmúlt hónapban." Később ez a folyamat tovább erősödött, így éves szinten a MABISZ szerint a gépjármű biztosításokat illetően semmilyen költségcsökkenés nem mutatható ki a járvány miatt a biztosítók oldalán. A javítások díjai, az anyagköltség és a szerviz-óradíjak ugyanúgy megmaradtak magasnak, ezért a kárráfordítás továbbra is magas a biztosítók részéről. A gépjármű-használat 2020. viszonylatában nem csökkent, ugyanis szeptembertől lényegesen megnőtt a gépkocsiforgalom, mivel aki teheti, a tömegközlekedés helyett is az autózást választja.
A járvány miatt bővül a biztosítási paletta
A MABISZ által készített Covid körkép című háttéranyag szerint több biztosító is jelezte, hogy a járványhelyzetet követően megnőtt a biztonság és tervezhetőség iránti igény, így a biztosítás iránti kereslet is. Nem véletlen, hogy az új ügyféligények beazonosítását több társaságnál az azonnali cselekvés követte.
Első körben az utasbiztosítások esetén léptek a vállalatok és volt olyan biztosító, amely feloldotta a pandémiára vonatkozó általános kizárásokat az összes utasbiztosítása esetében. Ennek értelmében az az utas, aki koronavírussal kapcsolatos sürgősségi orvosi ellátásra szorul külföldön, biztosítási fedezetben áll.
A home office terjedése miatt olyan termékfejlesztés is történt, melynek keretében az otthon használt saját és nem saját informatikai eszközök biztosítása is bekerült lakásbiztosítási csomagokba. Több biztosító módosította a járványt követően az egyes életbiztosítási, valamint baleset- és egészségbiztosítási termékeknél érvényes várakozási, kockázatkizárási időt a betegséggel összefüggő, bármely okú halál esetében.
Egyes társaságok pedig a Covid-19 szűrővizsgálat költségének megtérítésére terjesztették ki a biztosítást.
A kormányoknak is tevékeny szerepet kell játszani a jövőben
Miközben a magyar társaságok értékesítési tevékenységét csak mérsékelten fogta vissza a koronavírus, addig a fent idézett tanulmány szerint a német és amerikai biztosításértékesítők új szerzéseire is jelentős csapást mért a pandémia által kialakult helyzet. A német biztosításértékesítők új szerződéskötéseinek darabszáma például több mint 40 százalékot esett egy 2020 áprilisában elvégzett felmérés szerint, az egy évvel korábbi értékekhez képest.
Persze amit az egyik oldalon a szektor elbukott, azt a másik oldalon részben ellensúlyozzák. Az egészség- és életbiztosítási igények ugyanis a járvány idején viszonylag alacsonyak voltak. A Financial Times írása szerint maga a Swiss Re - amely a legnagyobb fedezeti biztosítónak számít világszinten - 3 milliárd dollár kifizetésére készül, amelyből alig 700 millió dollár érinti egészség- és életbiztosításokat. Christian Mumenthaler azonban azt mondta, hogy "hosszú idő" lesz, mire egyértelművé válik, milyen pluszköltségek okozott a járvány.
Az óriásvállalat vezetője úgy látja, hogy új rendszereket kell létrehozni a jövőbeni járványok által okozott károk fedezetére. A biztosítótársaságok szerte a világon lobbiznak a kormányoknál, hogy hívjanak életre és támogassanak új járványbiztosítási programokat, hasonlóan azokhoz a tervekhez, amelyek a terrortámadásokat okozta károkat fedik le. Ugyanakkor a járvány kapcsán egyelőre nem volt látványos előrelépés, aminek hátterében az áll, hogy a kormányok a Covid-19 közvetlen következményeinek kezelésére összpontosítottak.
Íme a KSH legfrissebb adatai a külkereskedelemről. 
