A munkavállalói résztulajdonosi program (mrp) szabályozása 2015. november 28-tól egy új elemmel bővült, mert a törvény lehetővé teszi kifejezetten javadalmazási célú mrp-k létrehozatalát is. A javadalmazási célú mrp keretében jellemzően részvény, vagy részvényen fennálló jog (például, részvényvételi jog) juttatása történhet a menedzsment tagjai és a dolgozók részére.
A gyakorlatban az mrp keretében nem feltétlenül a részvény kiadására kerül sor, mert a törvény lehetővé teszi azt is, hogy az mrp-szervezet a megszerzett részvényt eladja, és az így keletkezett árfolyamnyereséget fizesse ki a kedvezményezetteknek.
A juttatás egy lehetséges menete a következő:
A cég többféle módon juttathatja az értékpapírt (vagy az értékpapíron fennálló jogot) az mrp-szervezetnek. A juttatásnak talán az értékpapír-apport a legegyszerűbb módja, amelynek révén azonban nem a cég, hanem az mrp kedvezményezettjei (a cég dolgozói) szereznek tagi részesedést az mrp-szervezetben. A tagi részesedés talán leginkább egy kft-üzletrészhez hasonlít azzal a lényeges eltéréssel, hogy a tagi részesedés alapján a dolgozóknak nincs szavazati joguk. Érdekeiket egy független szerv, a „meghatalmazott” képviseli. A meghatalmazott fogadja el, például, az mrp-szervezet számviteli beszámolóját és választja meg az mrp-szervezet ügyvezetését. Az apport révén megszerzett értékpapír az mrp-szervezet tulajdonába kerül, amely kezeli az értékpapírokat és gyakorolja az értékpapírhoz kapcsolódó jogokat. Ha például részvény volt a juttatás tárgya, akkor az mrp-szervezet szavaz a részvénytársaság közgyűlésén.
Az mrp-szervezetnek olyan időtartamig kell tartania az értékpapírt (vagy az értékpapíron fennálló jogot), hogy már tényleges tulajdonosi kockázat merüljön fel a résztvevőknél. Ha az értékpapír legalább egy üzleti évig az mrp-szervezetnél volt, akkor már valószínűsíthető, hogy ez a tényleges tulajdonosi kockázat fennállt. Ennél rövidebb időszak esetében már nehezebb bizonyítani, hogy az mrp-k alapvető célja (a dolgozók tulajdonosi szemléletének erősítése) megvalósult, valamint a cég üzleti tervében rögzített gazdasági célok megvalósulása is jellemzően az üzleti év lezárása után értékelhető megalapozottan.
Speciális esetekben (például az mrp megindításakor, vagy évközben belépő dolgozó esetében) ez lényegesen egyszerűbb lehet, ha megállapítható, hogy az mrp normál működése összességében a tulajdonosi érdekeltség megjelenését szolgálja. A tulajdonosi érdekeltség fennállásának bizonyítása azért is lényeges eleme a rendszernek, mert ilyen érdekeltség hiányában nagy a kockázata annak, hogy az mrp alapjául szolgáló javadalmazási politika semmis, amelynek komoly következményei lehetnek a munkajog, a társadalombiztosítási jog és az adójog területén.
A dolgozó ténylegesen akkor jut jövedelemhez, ha az mrp alapjául szolgáló javadalmazási politikában meghatározott feltétel megvalósult. Ilyen feltétel lehet, például, hogy a cég nyeresége elért egy meghatározott mértéket, de ennél összetettebb gazdasági mutató teljesülése is meghatározható feltételként. A javadalmazási politikában meghatározott feltétel teljesülésének megállapítását követően, az mrp-n keresztül történő kifizetés nagyságát a munkavállaló egyéni célmegállapodásában foglaltak teljesülése is befolyásolhatja. Így az egyéni éves teljesítmény hatása a cég nyereségességére még hangsúlyosabb szerepet kap. Ha tehát a feltétel teljesült, akkor a dolgozó ténylegesen is megkapja az mrp-részesedéséhez kapcsolódó értékpapír eladásakor keletkezett árfolyamnyereséget, vagy magát az értékpapírt.
Ahhoz, hogy ez megtörténjen, az mrp-szervezetnek jellemzően be kell vonnia a dolgozó tagi részesedését, valamint el kell készítenie évközi mérlegét. Az árfolyamnyereség kifizetésére, vagy az értékpapír tényleges kiadására csak azt követően van lehetőség, hogy az évközi mérleg elfogadásra került. (Elméletben előfordulhat az mrp-szervezet éves beszámolója alapján is kifizetés, de a gyakorlatban valószínűleg ez a ritkább eset.) Ha az mrp alapjául szolgáló javadalmazási politikában meghatározott feltétel nem teljesült, a dolgozó elveszíti mrp-részesedését, mert az visszaszáll a cégre, ezért az mrp-n keresztül jövedelemhez sem juthat.
A teljes beszélgetést meghallgathatja a Trend FM-en >>
További információk a témában: www.mrpvilag.hu
Szerbiában a magyar határ közelében ismét megjelent az afrikai sertéspestis, ami jelenős veszteséget okozhat a sertésállományban. 
