A törvénymódosítási javaslat, amely elektronikus árverést vezetne be az állami vagyonnál is több ponton módosítaná a vagyongazdálkodási törvényt. Így például rendelkeznek arról, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter – azaz Lázár János – ne csak a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta, de az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató és a KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. felett is gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
Utóbbi két társaság a rezsicsökkentés fenntartásának, vagyis az állami energiapolitikának a központi társasága lehet: az ENKSZ fogja össze az állami közműcégeket, ám feladata lesz a lakossági fogyasztók gáz- majd villamosenergia-ellátása - írja a lap. A KAF dolga az okosmérők felszerelése lesz: egyelőre az a cél, hogy a közepes üzleti gázfogyasztók óránként 20–100 köbméter közötti mérőkapacitással rendelkező mérőit óránkénti online adatszolgáltatásra tegyék alkalmassá. Ezzel a fogyasztóknak 5-6 milliárd forintot lehetne megtakarítani évente, miközben a rendszer létrehozása is ennyibe kerülhet.
Egy másik módosítással lehetővé tennék azonban azt is, hogy az állami cégek ingatlanokat vagy más vagyonelemeket adhassanak át egymás között – valószínűleg leginkább az új energetikai cégek kaphatnak majd ingatlanokat. A módosítás azt is lehetővé teszi például, hogy állami tulajdonú épületeket tegyenek át olyan cégekbe, amelyekben nem az állami vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogokat - írja a Világgazdaság. Ilyen a törvény szerint nincs sok: az MFB, a Posta és a két energetikai társaság mellett csak a Nemzeti Földalap, a kórházak és az egészségügyi intézmények, valamint a nyugdíjbiztosítás ingatlanjai tartozhatnak ebbe a körbe.
Lázár Jánoshoz újabb cégeket vágnak hozzá
Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. és a KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. felett is a kancelláriaminiszter gyakorolja majd a felügyeletet.
A várakozásokkal szemben élénkebb az idei lakásbiztosítási kampány, mint a 2025-ös. Az átlagdíj a kampányban 38 ezer forint – mondják az alkuszok. 
