A Garantiqa a 2024 év végi adatok szerint több mint 71 ezer garanciaszerződéssel rendelkezett, amely közel 54 ezer vállalkozáshoz kapcsolódott. Ezen vállalkozások hitelhez jutását segítette a garanciaintézmény az általa nyújtott készfizető kezességekkel, és így összesen 645 ezer munkahely megtartását, új álláshelyek létesítését támogatta a magyar gazdaságban.
A garanciaállomány év végére 2558 milliárd forintra nőtt, ami 3319 milliárd forintnyi hitel mögött állt. Az új kezességvállalások volumene meghaladta az 1020 milliárd forintot, a mikro- és kisvállalkozások pedig minden második hitelüknél Garantiqa-garanciát vettek igénybe.
Szabó István Attila, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: a garancia multiplikátor hatása miatt ez a leghatékonyabb vállalkozástámogatási eszköz, hiszen a költségvetésből garanciavállalásra költött minden forint sokszor annyi forráshoz segíti hozzá a hazai kkv-kat.
Az AECM statisztikái szerint Magyarország mellett Franciaország és Románia áll a dobogón, 3,5 illetve 2,2 százalékos GDP-arányos garanciaállománnyal. Ezzel hazánk egyértelműen vezeti a mezőnyt, jól mutatva, hogy a garanciaintézmények anticiklikus szerepe Magyarországon a legerősebb.
2025-ben a Garantiqa a jelentős idei igénybevételre építve további bővülést vár. A Nemzetgazdasági Minisztérium friss adatai szerint a Széchenyi Kártya Program kamatcsökkentéseinek köszönhetően az elmúlt félévben az átlagos havi Széchenyi Kártya beruházási hitel kihelyezés 47,4 milliárd forint fölé emelkedett, ami 22 százalékkal magasabb érték, mint 2024 hasonló időszakában volt. Február közepétől pedig – amikortól a likviditási típusú hiteleknél csökkent a kamat – az átlagos havi kihelyezés a Széchenyi Kártya Programban meghaladja a 110 milliárd forintot, ami 80 százalékos bővülés a kamatcsökkentés előtti időszakhoz képest. Miután a konstrukciónak köszönhetően több Széchenyi Kártya hiteltermék mögött automatikusan ott áll a Garantiqa kezességvállalása, a garanciavállalások volumene is növekedhet.
Szabó István Attila arra is emlékeztetett, hogy a Garantiqa önként csatlakozott a vállalkozások termelékenységét és méretugrását segítő Demján Sándor Programhoz, azt vállalva, hogy a társaság a 2025. december 31-ig megkötött beruházási hitelekhez igényelt kezességvállalásoknál az első teljes üzleti év végéig a garanciadíjat elengedi.
„A Garantiqa küldetése, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket teremtse meg a vállalkozások számára a forrásbevonáshoz. A mostani kamatcsökkentések, a Demján Sándor Programhoz való csatlakozás és az InvestEU keretében megnyíló új kezességvállalási források mind azt szolgálják, hogy a hazai kkv-k versenyképessége tovább erősödjön. Célunk, hogy 2025-ben is elérjük az 1000 milliárd forintos új kezességvállalási volument” – tette hozzá Szabó István Attila.
Magyarország tehát őrzi vezető pozícióját Európában a GDP-arányos garanciaállományban. Ez a tény is azt támasztja alá, hogy a hazai garanciaintézmények szerepe kulcsfontosságú a kkv-k finanszírozásában, a gazdaság stabilitásában és a növekedés támogatásában.
A Garanciaintézmények Európai Szövetségének legfrissebb statisztikai évkönyve itt érhető el.
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
