Az idei első negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a KSH második becslése alapján. Az elemzők szerint az idei növekedés meghaladhatja a 3 százalékot, és a K&H nagyvállalatok körében végzett felmérése szerint is kedvezően alakulhat az év, hiszen leginkább a jelenlegi gazdasági növekedés fennmaradásával terveznek a nagyvállalati döntéshozók. Ugyanakkor tavaly év végéhez képest a cégek rövid távon szolidabban, közép távon viszont optimistábban látják a hazai gazdaság erősödését.
Csökkent a bizalom, óvatosak a cégek
„A következő egy évre szóló visszafogottabb kilátások mögött az áll, hogy 40 százalékról 31 százalékra visszaesett a további javulást feltételező cégek aránya, és az eddig növekedésben bízó vállalatok egy része átállt a gazdaság stagnálását feltételezők közé (54 százalék).
A következő három évet tekintve azonban javultak a várakozások. Ez annak köszönhető, hogy 18 százalék helyett már csak 13 százalék számít a gazdasági környezet növekedési ütemének romlására, miközben minimálisan emelkedett a stagnálásban és a fejlődésben bízók tábora” – részletezte az eredményeket Peter Roebben, a K&H vállalati üzletágának vezetője.
Nem kavar be az állam?
A 2016-os költségvetés első tervezetének ismertetése előtt készült felmérés eredménye szerint a közterhekkel és a gazdaságpolitikával kapcsolatban bizakodók a cégek. A válaszok alapján a vállalatok túlnyomó többsége (82 százalék) nem vár számottevő adó-és járulékemelést a következő egy év során, és majd háromnegyedük (65 százalék) véli úgy, hogy a gazdaságpolitikai intézkedések érdemben nem befolyásolják cégük helyzetét.
Ezzel szemben a legnagyobb vállalatok jóval pesszimistábban látják a jövőt. Közülük minden negyedik vállalatvezető nyilatkozott arról, hogy a gazdaságpolitika ront a helyzetükön, és náluk számolnak a legtöbben (18 százalék) magasabb közterhekkel a következő egy évben.
2021 óta a felére zsugorodott. 
