Megint elbocsátások jöhetnek Ferihegyen

Cikkünk eredetileg laptársunknál, az Mfor.hu-n jelent meg.

Kevés nullát kellett az utasok havi száma mögé tenni Ferihegyen az elmúlt két-három hónapban és a helyzet január-februárban is hasonló lesz. Havonta pár tízezer emberről van szó, ami olyan, mintha egy máskor tömött 4-6-os villamoson csak két-három ember ülne. Emlékeztetőül: 2020 január elején a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) vezetői azt közölték, hogy 2019-ben 16,2 millió érkező és induló utas fordult meg a terminálokban, ezen kívül 135 ezer tonna légi árut kezeltek. Akkor még 17 millió utasra számítottak 2020-ra, majd áprilisban 10 millióra, októberben 4,5 millióra vitték le ezt a számot. Most pénteken megadták a végső számot: 3,86 millió fő. 

Márciusban már válságkezelési intézkedésekről beszélt a BA. Azonnali költségcsökkentés, májusban elbocsátások jöttek, ezek többszáz főt érintettek. A szeptembertől ismét bevezetett kormányzati korlátozásokra hivatkozva a hónap végén további 236 fős leépítést jelentettek be, távmunkába küldtek sok dolgozót.

Tavasszal a beruházások elhalasztása is napirenden volt, de a nyári hónapok javuló számai láttán az ősz legelején már azt mondták lapunknak, hogy mégsem mondanak le a fejlesztések tervezett üteméről – igaz, ez a második hullám felgyorsulása és kiterjedése előtti időszakban történt, azóta a tavaszinál is durvább forgalomcsökkenés volt, ami biztos kitart márciusig. Szeptember végén egyébként már jelezték, hogy az év hátralévő részében kizárólag a repülőtér biztonságos üzemeltetése érdekében szükséges kiadásokra fognak költeni, a beruházások számát erőteljesen csökkentik, és a meglévő forrásokat az alapvető repülőtér-üzemeltetésre, valamint a bérekre fogja fordítani.

Most, 2021 elején egyelőre nem jött a cégtől olyan jelzés, hogy felülvizsgálnák a sokszáz milliárd forintos hosszútávú beruházásokat, köztük például a hármas terminálét. A szinte nullás téli forgalom azonban elhozhatja ezt a döntést is. Valószínűleg elhalasztás jöhet, eltörlés nem, hosszútávon ugyanis indokolt lehet a kapacitásbővítés. Péntek estig nem jött válasz arra a kérdésünkre, hogy gondolkodnak-e újabb költségcsökkentésen, beleértve az elbocsátásokat, illetve a súlyos forgalomkiesés hogyan érinti a beruházásokat és van-e elegendő készpénz a súlyos téli hónapokra.    

Az a kevés utas, aki mégis megfordul az egyetlen nyitva tartó terminálon (2B), élvezhetné a tavaly átadott és több mint 33 millió euróba került 1-es utasmólót, de azt is lezárták. A teljes összeget saját forrásból fizette a cég, a kivitelezést a repülőtérnél több munkát (Ibis hotel, Wizz Air-hangár) is elnyert Market Építő Zrt. végezte.

Egyelőre szintén nem vehető igénybe a BA-hoz tartozó legtöbb reptéri parkoló sem. A terminálok előtti „gödörbe” tervezett hatszintes parkolóház viszont a balladai homályba veszett, az illetékes hatóság visszavonta az építési engedélyt. Június elején a teljes 2020-as beruházási értéket mintegy 70 millió euróban jelölte meg a társaság.

A járvány hónapokkal eltolta a repülőtér közelébe tervezett hotelfejlesztéseket. A magánparkolók túlnyomó része is lakatot tett a kapujára, legfeljebb tárolásra ajánlotta fel területét. Egy-két magánparkoló már méretes táblán hirdeti a Vecsés és Gyál közötti főúton, hogy eladó vagy a bérleti jog átadó.

A BA szerencséjére az áruforgalom kisebb sebeket kapott, mint a személyforgalom. Majdnem teljes gőzzel üzemel a Cargo City-nek nevezett logisztikai központ, új cargo légitársaságok is megjelentek, főleg Ázsiából. A dedikált cargo forgalmat bonyolító cégek (Cargolux, Korean Air, Qatar Airways Cargo, Turkish Cargo) járatai menetrendszerűen üzemelnek, akárcsak az úgynevezett integrátor vállalatok (DHL Express, Fedex, TNT Express, UPS). A menetrend szerinti légi teheráruszállító járatok mellett számos speciális charter járat is érkezik.

Állami lendület

Miközben a magánkézben lévő ferihegyi cégek szenvednek, az állami tulajdonú Aeroplex Kft. sikert sikerre halmoz. Már több évtizede betört a repülőgép karbantartó piacra, ott folyamatosan jó pozíciókat tart, s most újabb beruházásba fogott. Tavaly október végén letették az új hangárjának az alapkövét a repülőtéren, nem messze a többi hangártól, az átadást 2022 februárjára tervezik. A 8000 négyzetméteres ingatlanban egyidejűleg egy szélestörzsű, vagy négy keskenytörzsű repülőgép is helyet kaphat. A 600 fős cég 2019-ben 500 millió forintos eredményt ért el, a tavalyi számokat még nem közöltek.

A Budapest Airport azzal vigasztalódhatott, hogy a bezuhant forgalom miatt kisebb nyomás van rajta, így bizonyos kapacitások felszabadultak és egy sor tervezett felújítást, karbantartást és kisebb fejlesztést időben elvégezhetett. Ilyen volt többek között a két futópálya felújítása, a poggyászosztályozó terület 50 százalékos növelése. A csomagrendszer átvilágító berendezéseit is a jelenleg elérhető legjobb eszközökre, az Európai Uniós irányelvek szerinti „Standard 3” megfelelésű átvilágító berendezésekre cserélték. Új turbókörforgalom készült el a terminálokhoz vezető úton, összesen 3,011 millió euróba került, de a BA-nak csak átmenetileg kellett ennyire a zsebébe nyúlnia, mert a pénz 85 százalékát utólagos támogatással megtéríti az Európai Unió.

A pénzügyek terén egyelőre a vízfelszín felett lehet a BA, mert az elmúlt években lendületesen tudta növelni az EBITDA-t, a tőkearányos nyereség 20-ról 23,5 százalékra nőtt is 2019-ben, de 2020-ban nyilván romlott ez a mutató. Négy év alatt harmadával lett több a bevétel és több mint hatszorosra emelkedett az adózott eredmény. Hiteleinek átütemezéséről nem tudni, megroggyanásról tehát nincs szó. Ezzel együtt készpénzállománya bizonyosan rohamosan csökken.

A 2019-es beszámolójából kiderül, hogy  egyebek között az Európai Beruházási Banktól (EIB) vett fel 2018. decemberben egy 200 millió eurós beruházási kölcsönt, aminek a visszafizetése több részletben esedékes 2024. június 30-tól egészen 2032. december 31-ig. A bevételek 2016 és 2020 elejéig dinamikusan növekedtek, különösen az ennek oroszlánrészét adó légiforgalmi bevételek (főleg leszállási díjak), de a kereskedelmi tevékenységből is méretes pluszt tudtak elkönyvelni, például 2018-ban 76,6 millió eurót, 2019-ben pedig 82,6 millió eurót. Tavaly mindkét bevételcsoportnál 50-80 százalékos mínusz lehetett.

Inkább a hosszú távú kedvező kilátások tehették vonzóvá a céget annyira, hogy az ősz végén a NER-rel semmiképpen sem ellenséges magyar ingatlanbefektető és fejlesztő Indotek Group vezetője, Jellinek Dániel bevallotta: szeretné megvenni a cég többségét. Azóta fülsértő a csend a vélhetően amerikai partnerét is bevonó magyar milliárdos és a BA tulajdonosai közötti állítólagos tárgyalásokról. Muníció lenne hozzá, az Indotek igen erős hátteret épített, erről ebben a cikkben írtunk részletesen néhány héttel ezelőtt.