Az Airbus már dolgozik az önrepülő személyszállításon.
A Bloomberg cikke szerint elsősorban költséghatékonysági szempontok vezérlik a repülőgépgyártót, a tervek szerint ugyanis amint üzembe állnak az új repülők, úgy mindössze egy pilótára lenne szükség gépenként (a mostani kettő helyett). Az Airbus így Kínában, Shenzhenben hoz létre új innovációs központot, ahol kifejezetten az önrepülő repülőgépek kutatására fókuszálnak majd, az ehhez szükséges mesterséges intelligenciát a Baidu fejleszti majd.
A repülőgyártó hasonló megoldáson dolgozik, mint az autógyártók, a verseny is nagyjából ugyanakkora az iparágban: a vetélytárs Boeing is hasonló terveket dédelget. Ugyanakkor az átállás a technikai mellett biztonsági akadályokba is ütközik. A két pilóta jelenlétét ugyanis azután tették kötelezővé, hogy 2015 márciusában a Germanwings egyik pilótája belevezette a gépet a francia Alpokba, végezve ezzel a gépen lévő 150 utassal. A gyártó ugyanakkor azt reméli, hogy a robotpilóta segítségével az ilyen jellegű incidensek is minimalizálhatóvá válnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta öt hónap telt el, és a háttérben, szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma feltámasztására, megerősítésére. Az egyik legígéretesebb kezdeményezésnek a Restart Hungary tűnik, amely újabb javaslatokkal bombázza a kormányt.
Enyhén visszaesett a VOSZ Barométer a harmadik negyedévben, ami ezúttal is 600 kis- és középvállalkozás (kkv) gazdasági, üzleti helyzetértékelését és várakozásait szondázta. A romlás hátterében leginkább az áll, hogy a kkv-k még nem látják az új kormány pontos gazdaságpolitikai irányainak a meghatározását.
Egy vállalat mérlegében nincs olyan sor, hogy „tévesen értelmezett munkaerőpiaci szabályozás”. Ettől még a költség nagyon is valós lehet. Ha egy cég azért mond le beruházásról, új műszakról vagy nagyobb megrendelésről, mert úgy gondolja, hogy a szükséges munkaerőt már nem biztosíthatja külföldről, a félreértés közvetlenül az árbevételben és az eredményben is mérhetővé válik.
A vagyonadó körüli diskurzus ma elsősorban az adókulcsról és az adósávokról szól, a gyakorlatban azonban az értékeléshez kapcsolódó kérdések jelenthetik az egyik legnagyobb kihívást a vagyonos magánszemélyek számára – közölte a PwC.
A 2026. október 6-án közzétett tervezet szerint az adó a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó részét terhelné: 100 milliárd forintig 1%-os, afelett 1,5%-os mértékkel. A hatásvizsgálat 15 ezer magánszeméllyel, 2 ezer vagyonkezelési adóalannyal és 800 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavító hatással számol, ezért az értékelési szabályok működőképessége kiemelt jelentőségű.