A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
Tucathírnek tűnő közlemény jelent meg múlt csütörtök este a Budapesti Értéktőzsde honlapján, miszerint az egyik börzei társaság rendkívüli közgyűlésen személycseréket hajtana végre a vezető testületeiben. Kicsit alaposabban utánanézve a részleteknek azonban arra lehet következtetni, hogy korántsem szokványos bejelentéssel lehet dolgunk.
A szóban forgó vállalat a Rába Járműipari Holding Nyrt., amelynek közel 75 százalékos tulajdonosa a Magyar Állami Vagyonkezelő Zrt. (MNV), s amely október 27-én kezdeményezte rendkívüli közgyűlés összehívását, december 3-ára. Azzal a céllal, hogy azon hívják vissza a vezető testületek – igazgatóság (it), felügyelőbizottság (fb), auditbizottság – elnökét és tagjait, s a helyükre újakat válasszanak. Ebből már tudható volt, hogy útilaput kötnének a Rába elnök-vezérigazgatói tisztét 2005 óta betöltő Pintér István talpára.
Pintér ősrábás, sőt ősgyőri. A győri Széchenyi István Főiskolán 1980-ban megszerzett közlekedésmérnök diplomával a tarsolyában helyezkedett el a Rábánál, s a vállalati szamárlétrán fokozatosan feljebb lépdelve lett 2005-ben a Rába Járműipari Holding Nyrt. első embere.
A személycseréket az MNV nem indokolta, erre a törvény, mint részvényesi javaslattevőt, nem is kötelezi. Így a sorok között olvasva lehetett következtetni az okra, nevezetesen, hogy a Rába-csoport az idei harmadik negyedévet 267 millió forint adózás utáni veszteséggel zárta. Annak ellenére, hogy ez jóval alacsonyabb a második negyedév egymilliárd forintot meghaladó negatív eredménynél – ami a koronavírus-járvány első hulláma miatti, az egész hazai gazdaságot sújtó leállások következménye, nemcsak a Rábánál – és elmarad a 2019. július-szeptember közötti időszakáénak 429 milliós mínuszától. Ám 2020 első kilenc hónap vesztesége közel 2,2 milliárd forint lett, szemben az előző év azonos időszakában elért 425 millió forint nyereséggel, az előbbi már valóban vaskos tétel.
Hiába bizonygatta a mostani cégvezetés, hogy a Rába-csoport üzemi szinten nyereséges volt a harmadik negyedévben, amikor is 64,9 millió forintos pluszt ért el, szemben a tavalyi harmadik negyedév 36,5 millió forintos üzemi veszteségével – ez a jelek szerint nem hatotta meg az államot tulajdonosként képviselő vagyonkezelő céget.
Az időzítés első ránézésre azért is meglepő, mert a COVID-19 miatt most a „békebeli” időknél jóval nehezebben tudja elkerülni egy társaság, hogy a forgalma visszaessen, s az eredménye veszteségbe forduljon. Ily módon az erősen exportorientált, alapvetően az Európai Unióba, a FÁK-országokba és az Egyesült Államokba járműveket szállító Rába-csoport árbevétele 16,9 százalékkal, 8,5 milliárd forintra csökkent a harmadik negyedévben, az első három negyedévben pedig 26,8 százalékkal 27,8 milliárd forintra a tavalyi év azonos időszakához képest.
Ugyanakkor a veszteség – mint az grafikonunkon látható – korántsem szokatlan a győri cég történetében. Igaz, annak mértéke kétségtelenül még nem volt ilyen magas, mint az idei év első kilenc hónapjában.
A 2014-2015 évek veszteségének nem lett következménye, most viszont, a második pandémiás hullám kellős közepén, annak felívelő szakaszában összejött negatív eredménynek már igen.
Érdemes felidézni, hogy az MNV immár kilenc éve a Rába fő tulajdonosa. Akkor tett nyilvános vételi ajánlatot a győri társaság részvényeseinek, azzal az indokkal, hogy szeretné az állami vagyont gyarapítani és az állami vagyongazdálkodás hatékonyságát növelni. „A Kormány célja, hogy a társaság által eddig elért eredményekre és a megkezdett programokra támaszkodva erősítse, támogassa a Rába működését új piacok szerzésében, a fejlesztésekben, a munkahelyek megtartásában és bővítésében” – szerepelt a hivatalos indoklásban.
Az akkori Rába-tulajdonosok az MNV ajánlatát el is fogadták – köztük tíz vezetőtársával együtt Pintér is.
Most azonban szinte bizonyosan távoznia kell, hiszen az állami tulajdonos képviselője csaknem háromnegyedes többsége birtokában akadálytalanul hajthat végre sorcserét a Rábánál.
Az MNV bizalma most Hetzmann Bélában van, ő lesz Pintér utódja. Minderről a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mediaworks által kiadott Világgazdaság „Tapasztalt szakembert neveznek ki a Rába élére” címmel számolt be. Megemlékezve arról, hogy Hetzmann az Apcon működő CSABAcast Könnyűfémöntöde Kft. egyik tulajdonosa és egyben ügyvezetője, aki munkatársaival 12 éve vette át az akkor még más néven működő és felszámolás alatt álló CSABAcast Kft-t, amely jelenleg egyebek mellett a Miele, a BMW, a VW-csoport (köztük a magyar Audi), a Daimler, a Ford, a GM és közvetve a Ferrari és a Maserati számára gyárt alumínium-alkatrészeket.
Hetzmann bizalmi mivoltát az is jelzi, hogy immár több mint másfél éve, 2019. április 30. óta erősíti a Takarékbank felügyelőbizottságát, annak az elnöke. Nem is kell messze mennie az fb-ülésre, hiszen a CSABAcast ugyanazon a budapesti, XII. kerületi, Németvölgyi úti irodaházban székel, mint ahová a Takarékbank főhadiszállása is be volt jegyezve 2019. április 30-ától október 31-éig, s ahol a Budapest Bankkal és az MKB-val való egyesülésre készülő hitelintézet most is fenntart egy fiókot a földszinten.
Az épületben korábban a Takarékbankba tavaly beolvadt B3 Takarék helyezkedett el, az azt irányító és tulajdonló Vida Józsefnek, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának még most is van ott irodája. De ugyancsak a Németvölgyi úti címen vannak bejegyezve a szintén Hetzmann résztulajdonában lévő cégek, a Conquestor Ingatlanhasznosító Kft., a 2/2 Ingatlanhasznosító Kft. és a VTM Európa Kft., valamint az Euro-Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt., amelynek igazgatósági tagja a Rába leendő új irányítója.
Hetzmann mellett még jelölt a Rába igazgatóságába Majoros Csaba, aki Hetzmann tulajdonostársa a CSABAcast-ban, emellett az ugyancsak a Takarékbank-fiókkal azonos címen bejegyzett Csaba Metál Öntödei Zrt.-nek a vezérigazgatója – 2015 márciustól. Így tehát ő is szakmai jelöltnek tekinthető.
Nem úgy, mint a harmadik leendő Rába it-tag, Mráz Dániel Emánuel. Ő a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetőjének, Mráz Ágoston Sámuelnek a testvére. Ám van ennél erősebb kapcsolódási pontja is a kormánypárthoz. Annak a Prolan Irányítástechnikai Zrt.-nek a vezérigazgatója 2015 végétől, amely 2018 januárjában Mészáros Lőrinc R-Kord nevű cégével együtt nyert 7,63 milliárdos közbeszerzést.
Ugyanakkor a Rába felügyelőbizottságának élére is szakember kerülhet, Lepsényi István személyében. Ő még az Ikarus Karosszéria és Járműgyár műszaki igazgatójaként vett részt a hazai személygépkocsi-gyártás létrehozásában, a Magyar Suzuki megalapításában. A harmadik Orbán-kormány idején, 2015-2018 között a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára volt.
Szakmai és politikai okok tehát egyaránt felfedezhetők a Rába teljes irányításának megváltoztatása mögött. Kérdés, ennek a radikális váltásnak pont most van-e itt az ideje, amikor a járműgyártás a koronavírus-járvány miatt világszerte komoly gondokkal küzd. Nem lehetett-e volna adni még egy esélyt a Rábát éveken át sikeresen menedzselő team-nek, amely a harmadik negyedéven üzemi szinten már nyereségesre hozta ki? Csak remélni tudjuk, hogy e kérdésekre a december 3-ai rendkívüli közgyűlésen választ kapunk.
Hiába alacsony az infláció, egyelőre marad az árrés-stop. 
