Mészároséké a Budapest-Belgrád vasútvonal-biznisz 50 százaléka, 295 milliárdot kereshetnek vele

Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos tőzsdei óriása, az Opus Global Nyrt. közvetett, 51 százalékos tulajdonában álló RM International Zrt. az egyik tagvállalata annak a magyar-kínai vegyes konzorciumnak, amely a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését végezheti, áll az Opus szerdai közleményében.

A vasútvonal magyarországi szakaszára a Magyar Államvasutak (15%) és a Kínai Népköztársaság (85%) által létrehozott, Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. írt ki pályázatot, amelyen a CRE Konzorcium nyerte el a megbízást.  A háromtagú konzorciumban a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft. képviseli a kínai állami vasúttársaságot. Az R-Kord Kft., valamint a Mészáros és Mészáros Kft. közös leányvállalataként működő RM International Zrt. pedig az Opus érdekeltsége.

Az RM International Zrt. 50%, míg két kínai partnere együttesen további 50%-os arányban vesz részt a konzorciumban, melynek megfelelően a felek a vállalási díjból is ebben az arányban részesülhetnek.

Tehát az Opus leányvállalatának – árfolyam függvényében – 295 milliárd forint bevételt hozhat az 5 évre tervezett nagyberuházás.

A Budapesti Értéktőzsdén közzétett tájékoztatásában is felhívta részvényesei figyelmét az OPUS GLOBAL Nyrt. arra, hogy a beruházásnak feltétele a finanszírozás rendelkezésre állása, amihez a magyar állam és a Kínai Eximbank közötti hitelszerződés megkötése szükséges. A hitelmegállapodás ugyanis - a CRE Konzorcium nyertes ajánlata alapján megkötött szerződéstől függetlenül - hatással lehet a vasútvonal tényleges megvalósulására, így a munkálatok 2019. III. negyedévére tervezett kezdési időpontjára. A hitelkérelmet Magyarország Kormánya nevében a Pénzügyminisztérium már benyújtotta a Kínai Eximbanknak.

Bőven van tennivaló

A megállapodás értelmében a CRE Konzorcium a Budapest (Soroksár) és Magyarország déli vasúti határállomása (Kelebia) közötti szakaszon tervezheti és építheti meg a közlekedési nagyberuházást. A jelenleg jellemzően egyvágányú, 150 km hosszú vasútvonal teljes egészében felújítandó, állapota helyenként kritikus, utoljára az 1960-as években korszerűsítették. A közlekedés biztonsága érdekében a MÁV a teljes meglévő szakaszon korlátozni kényszerült a vonatok sebességet.

A korszerűsítés részeként a meglévő és a teljesen új második vágányt egyaránt 160 km/órás engedélyezési sebességre és emelt (225 kN) tengelyterhelésre építik ki az ún. 60-as sínrendszerrel az állomásokon kívüli nyílt szakaszokon. A teljes szakaszon alkalmassá teszik a biztosítóberendezéseket az emelt sebességre és az egységes, európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS L2) használatára. Szintén átépítik a felsővezeték-hálózatot, és az emelt terhelés, illetve a kétvágányúsítás miatt a vasúti műtárgyakat.

A nyomvonal környezetének infrastruktúráját is fejleszti a beruházás, amelynek része több mint 100 kereszteződés, közel 100 kiszolgáló épület, 16 aluljáró, továbbá a szükséges hidak, zajvédő falak, térvilágítások, közművek megépítése, és az érintett állomások vasúti rendszereinek cseréje, épületeinek felújítása. Az építési engedélyek beszerzése mellett a környezetvédelmi hatástanulmányok, a környezetvédelmi engedélyek, valamint a kisajátítási tervek és azok földhivatali átvezettetése is a fővállalkozó feladata. A finanszírozási megállapodástól függő kezdési időponttól számítva öt évet kap a CRE Konzorcium a vasúti szakasz újjáépítésének megtervezésére és kivitelezésére, a jótállási időszak további 2 év.

A vonal magyar és a szerbiai szakaszának megépítésével három és fél óra alá csökkenthető a jelenlegi nyolcról a Budapest és Belgrád közötti menetidő, ami jelentősen felgyorsítja a Balkánra tartó, illetve onnan érkező forgalmat.