Hiába nyitnak az országok és szűnnek meg a koronavírus-járvány miatt meghozott korlátozások, az utazási irodák még mindig rendkívül nehéz helyzetben vannak. Jelenleg az idegek harca zajlik, és minden azon múlik, mennyi tartalékuk van az irodáknak. Ráadásul a legnagyobb segítséget jelentő járulékmentesség is kifut június végével.
– Miután a tavaszi időszakban minden leállt, a szolgáltatást közvetlenül nyújtók (légitársaságok, hajózási társaságok stb.) olyan gyakorlatot kezdtek bevezetni, hogy nem utalták vissza az utazási irodáknak a szolgáltatások ellenértékére előzetesen befizetett pénzeket. A jogszabály szerint abban az esetben, ha egy utazás ellehetetlenül – ahogy történt ez a koronavírus járvány következtében –, az irodáknak 14 napon belül vissza kell fizetniük a pénzt az utasoknak. Ezek azonban olyan pénzek, amelyek nincsenek az irodáknál, mivel ők nem kapták vissza a légitársaságoktól, hajózási társaságoktól, a szolgáltatást közvetlenül nyújtó partnereiktől. Nekik nincs jogszabályilag ilyen szinten szabályozott pénzvisszafizetési kötelezettségük az irodák felé. Az Európai Unió több országában is olyan rendelkezéseket hoztak, melyek lehetővé tették, hogy az utazási irodák a pénz visszafizetése helyett 1–1,5 évre szóló vouchereket adhatnak az utasoknak. Magyarországon másfajta döntés született – mutat rá Molnár Judit.
A szakember arról is beszélt, az utóbbi néhány évben, párhuzamosan a geopolitikai környezet – terrorcselekmények, természeti katasztrófák – megváltozásával, egyre többen térnek vissza az utazási irodákhoz. Felértékelődött a biztonság igénye, hiszen ha bármi is történik a világban, fontos, hogy az ügyfél fel tudja hívni az utazási irodát, ahol segítenek neki és ahol magyar nyelven kommunikálnak vele. Mindig a bajban jönnek elő az igazi értékek. – Az izlandi vulkán kitörésekor, az utasok, akik saját maguk foglalták le az interneten az utazásukat, felhívták a call centert, ahol azt a választ kapták, hogy majd két hét múlva számíthatnak bármilyen intézkedésekre. Ilyen esetben teljesen kiszolgáltatottá válik az ügyfél – meséli a néhány évvel ezelőtti esetet. Az utazási irodák reneszánszát hozhatja a koronavírus, különösen a távoli, egzotikus úti célok esetében.
Újranyitás, de miből?
Az utazási irodáknál egyelőre 10–20 százalék közötti volt a leépítések mértéke. De itt is ugyanaz a helyzet, mint például a szállodák esetében: sok pénzbe kerül az újranyitás. Egyelőre kevés az ügyfél, a bevételek pedig később realizálódnak, de közben foglalkoztatni kell a munkatársakat. Óriási segítség volt a járulékfizetési mentesség, ami június 30-ig van érvényben, bár a szövetség jelezte a kormányzat felé, hogy életbevágó lenne ennek a mentességnek a meghosszabbítása. Már csak azért is, mert jelen állás szerint júliustól elindulhatnak valamilyen szinten a charterjáratok: a tervezett heti 84 járathelyett ha minden jól megy, heti 18–20 járat indul. Ezek az utazások azonban később fognak záródni és megjelenni árbevételként, miközben a szervezésükhöz, az értékesítési munkához szükség van a stábra – hívja fel a figyelmet a nehézségre Molnár Judit, aki azt is elmondta a Piac & Profitnak, hogy miért nem hatékony megoldás számukra a kormányzat által bevezetett csökkentett munkaidős foglalkoztatás, és mi segítene igazán az utazási irodáknak, hogy túljussanak a nehézségeken. De vajon mi lesz akkor, hogy az irodák végképp kifogynak a tartalékaikból?
Az interjúban olvashat arról is,
- mi a probléma a kormányzat utazási utalványokról szóló május végi rendeletével, és milyen alternatívát szeretett volna a MUISZ,
- milyen intézkedések jelentenének hatékony segítséget a szektor számára,
- mi okozza, ha jövőre drágulnak az utazások,
- a belföldi utak tudják-e pótolni a külföldi vendégek és kiutazások elmaradását,
- hová foglalnak most az emberek általában és mit tanácsol a nyaralni vágyóknak Molnár Judit.
Keresse a lapot az újságárusoknál vagy fizessen elő a Piac & Profitra vagy vegye le a digitális polcról!
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
