Megnéztük azt is, mit tehet az a kis- és középvállalkozás (kkv), amely a kamatemelkedések miatt nehéz helyzetbe került, illetve kerülhet.

A legnagyobb problémát a klímaváltozás sebessége jelenti. Olyan ütemben és olyan szélsőséges mértékben változik az időjárás, amivel a természetes környezet – és minden, ami arra épül – nem bír lépést tartani.  

Számos olyan iparág volt, amelyet a koronavírus-járvány nem érintett közvetlenül, ám ezek is szembesültek kihívásokkal: a megváltozott helyzet mindenki számára új lehetőségeket kínál. Aki most képes megragadni ezeket, az nyertesként kerülhet ki a küzdelemből.  

A koronavírus miatti globális leállás legnagyobb vesztesei között természetesen ott találjuk az utazási irodákat. Mit tehet egy iparág, amely a határok átlépéséből él, egy olyan időszakban, amikor az összes ország bezárt? Megpróbálja valahogy kihúzni, amíg tisztul a kép, és újra zöld jelzést kapnak az útlevelek, addig pedig – tulajdonképpen érthető módon – hallgat.  

A magyar járműgyártás az utóbbi években komoly sikertörténet volt. A járvány miatt viszont előbb a gyártósorok álltak le, majd a vevők is eltűntek, így az értékesítés is lenullázódott. Rövid távon ez óriási problémákat okoz, a helyzet viszont talán nem olyan tragikus, mint amilyennek tűnik.

„Azt a pénzt nagyon nehéz visszafizetni, ami nincs az utazási irodáknál”, mondta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. A szakember a Piac & Profitnak adott interjúban arról is beszélt, hogy mi az, ami igazán segíthetne a nehéz helyzetbe került irodákon.

A hatályos rendelet szerint augusztus 15-ig nem lehet tömegrendezvényeket tartani, arról viszont nem szól a fáma, hogy mi lesz augusztus 16-tól. Hiába indult el a szabadtéri koncertek szezonja, az ebben az üzletágban tevékenykedő cégek idei bevételeit nagyrészt elvitte a vírus. A Piac & Profit magazinban Pálffy András, a Budapest Park alapítója, stratégiai és innovációs vezetője mondja el a vállalkozás túlélési stratégiáját.

A magyar járműgyártás az utóbbi években komoly sikertörténet volt. A járvány miatt viszont előbb a gyártósorok álltak le, majd a vevők is eltűntek, így az értékesítés is lenullázódott. Rövidtávon ez óriási problémákat okoz, a helyzet viszont talán nem olyan tragikus, mint amilyennek tűnik.

A Piac & Profit azok között a cégek között tallózott, amelyek úgy tűnik, nyertesei a válságnak. Voltak iparágak, amelyeket a koronavírus-járvány nem érintett közvetlenül, ám ezek is szembesültek kihívásokkal. Bár a megváltozott helyzet többek számára kínál új lehetőségeket, ezeket nem mindenki tudja kihasználni.

Daniel Korioth, a Bosch csoport Magyarországért és az Adria régióért felelős vezetője, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója a koronavírus-járvány ellenére is optimista. Úgy véli, most van igazán komoly előnye annak, mennyire diverzifikált a Bosch. Magyarország komoly stratégiai szerepet tölt be a Bosch csoport működésében, és ezt a válság sem írja felül. 

Indul az élet az irodákban, ügyfélszolgálatokon, üzemekben, ez azonban számos új feladatot jelent a cégeknek, annak érdekében, hogy alacsony szinten tartsák a fertőzöttség munkahelyi kialakulásának esélyét. Teljes bizonyossággal nem lehet elhárítani a veszélyt,ezt a munkavédelmi törvény sem várja el tőlük, de azt igen, hogy minimalizálják a munkavállalók megbetegedésének kockázatát. A Piac & Profit magazinban Dr. Balázs Annát, a CMC Déli Klinika vezérigazgatóját kérdeztük arról, hogyan indulhatnak újra a munkahelyekjárványügyi szempontból.

Mikor tavaly decemberben jött a hír Kínából, hogy terjed egyfajta fertőzés, melyet a koronavírus új válfaja okoz, nem gondoltuk volna, hogy tavasszal már Európa küzd a megállíthatatlannak tűnő járvánnyal.

Az elhúzódó járványhelyzet miatt házi karanténba kényszerült munkavállalók élete nem volt egyszerű. A legszerencsésebb eset, ha valaki olyan szektorban dolgozik, ahol nem veszítette el a munkáját a járvány következtében, és adottak a feltételek az otthoni munkavégzéshez is. Egy hónap távmunka után ezek voltak a legfőbb tapasztalataink.  

Egészen februárig az emberiség legkomolyabb krízise a klímaváltozás volt, hogy aztán ez egy csapásra háttérbe szoruljon, és átadja a reflektorfényt a koronavírusnak. A tomboló világjárvány most minden mást elhomályosít, és várhatóan mély gödörbe löki a világgazdaságot, teljes iparágakat juttat a tönk szélére. A termelés beszakadásával azonban a globális károsanyag-kibocsátás is csökken, ami visszafoghatja a klímakrízist. De ez csak átmeneti megkönnyebbülés a Földnek: a vírus visszaverése után ugyanúgy át kell alakítanunk az életünket, ha hosszú távra akarunk tervezni a bolygón.

A beteg sok esetben az életmódjával felel a betegségéért. Ezt tudjuk, mégis szükségünk van időnként valamilyen sokkhatásra, hogy megértsük, máshogyan kell élnünk. Így van ez a gazdaságban is – véli Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, akivel Skype-on beszélgettünk a koronavírus üzenetéről.

Nagyon izgalmasnak ígérkezett Klein Dávid és Suhajda Szilárd számára a tavaszi szezon a Himalájában. A páros a Makalu megmászására készült, ami nemcsak önmagában lett volna jelentős, de egyben felkészülésnek is tekintették jövő évi projektjükre, amikor visszatértek volna az Everestre, hogy oxigénpalack nélkül érjék el a világ tetejét. Aztán hirtelen minden álom összetört, amikor elszabadult a koronavírus. A Himalája „bezárt,” a terveket pedig jegelni kellett. De honnan volt rá pénz? És mi lesz most?

Több nyersanyag ára évtizedes mélységekbe zuhant. A nemesfémekre azonban a jegybankok és kormányok elképesztő segélycsomagjai nyomán fényes jövő várhat.

Ha emlékszik még rá valaki: február 16-án klímavédelmi akciótervet hirdetett ki Orbán Viktor miniszterelnök. Egy hónappal később pedig már a nemzeti ünnepet sem tartották meg a koronavírus-járvány miatt. Pedig igazán nemes és grandiózus volt a hirtelen a zöld gondolatot is felkaroló kormány akcióterve: július elsejétől például felszámolták volna az illegális hulladéklerakókat, betiltották volna az egyszer használatos műanyagokat, és minden újszülött után tíz fát ültetett volna a kormány.

A kormányzat klímavédelmi akciótervének részeként beszélt Orbán Viktor arról, hogy Magyarország hamarosan zöld kötvényt fog kibocsátani. Az elmúlt hetek eseményei után sejthető, hogy a kormány motivált lesz a fenntarthatósági célokhoz forrást teremtő kötvény kibocsátására.