A cikk a Piac & Profit magazin június-júliusi számában jelent meg.
A következő lapszám augusztus 26-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>.
Hazánk mezőgazdaságára elsősorban a hosszabbá váló száraz, aszályos periódusok és a ritkább, de intenzívebb esőzések – továbbá mindaz, amit a változás magával hoz – gyakorolják a legjelentősebb hatást. Például olyan növény- és állategészségügyi kártevők, illetve kórokozók jelenhetnek meg, amelyek eddig nem voltak jellemzőek a Kárpát-medencében – válaszolta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lapunk érdeklődésére.
Túl sok, vagy túl kevés
A klímaváltozás már napjainkban is kihívások elé állítja mind a növénytermesztéssel, mind az állattenyésztéssel foglalkozó termelőket. A NAK tapasztalatai szerint a növénytermesztés vonatkozásában az aszályos időszakok ugyanúgy problémát jelentenek, mint az időszakosan, nagy intenzitással lehulló csapadék. Utóbbi nagy része alapvetően elfolyik, nem tud hasznosulni a talajban, kárt okozhat a növényzetben is, lejtősebb területeknél pedig a felső, termékeny talajréteg elmosására is képes a hirtelen lezúduló vízmennyiség. Ez ellen a gazdák megfelelő talajműveléssel tudnak küzdeni, ami a talaj termőképességének megőrzésében is ugyanúgy kulcsfontosságú, mint a vízmegtartó képesség fokozásában.
Az azonban merőben téves elgondolás lenne, hogy az időjárási változások miatt 10-20 éven belül teljesen megváltozna az ország termelési struktúrája. Az általános felmelegedés ellenére a nappalok hossza ugyanis nem változik, így a termeszthető növények köre sem bővül olyan mértékben, mint azt talán a laikusok gondolnák. A jelenleg tapasztalt negatív hatásokra a növénynemesítés adhat választ. Mint azt a kamara elmondta: a nemesítők a jelenleg használt növények fejlesztésével évről évre komoly sikereket érnek el. Például a mai kukoricafajták már sokkal jobban kezelik az egyenetlen csapadékeloszlást, mint a tíz évvel ezelőtt alkalmazott fajták, és magasabb termésátlagokat tudnak elérni. Ezzel párhuzamosan a cirokfélék termesztése is egyre terjed Magyarországon, ami a kukorica alternatívája lehet a rossz vízmegtartó képességű talajokon.
A növénynemesítés mellett az öntözésnek és az agrárdigitalizációnak lehet szerepe a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az öntözött területek bővítésével nagyobb lehetőséget kaphatnak a szántóföldi zöldségfélék, illetve a szója termelése, így növelve az egységnyi területen megtermelhető jövedelem mértékét. Az új növénykultúrák iránt azonban egyelőre nagyon változó a magyar gazdák érdeklődése. Ennek oka, hogy hosszú időt és sok pénzt igényel, mire egy növénykultúrából eladható termék lesz, mire egy termelési és értékesítési lánc kiépül – vélik a kamarai szakemberek.
A klíma az állatokra is hat
Első pillanatra talán nem feltétlenül gondolnánk, de az állattenyésztésnél is megmutatkozik a klímaváltozás negatív hatása, egyrészt közvetlenül az állatokra gyakorolt hatáson keresztül, másrészt a takarmánytermesztésen keresztül.
– Hőstressz hatására csökken a takarmányfelvétel, ami miatt romlanak a termelési és szaporodásbiológiai mutatók. Ezek ellensúlyozása és az állatok jóléte érdekében az állattartók tartástechnológiai és takarmányozási változtatásokra, sokszor jelentős beruházásokra kényszerültek – magyarázta a kamara.
A NAK szerint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást a technológiai fejlesztésnél szélesebb körben kellene értelmezni, lévén, hogy egy horizontális, több fronton fellépő probléma megoldásáról beszélünk. Sem a mezőgazdaság, sem az élelmiszeripar, de – a klímaküzdelem egyik kulcsszereplőjeként emlegetett – erdészet sem vonhatja ki magát a hatásai alól. A változás magával hozza azt, hogy az ágazatoknak is változniuk kell, ami ugyanúgy igaz az alkalmazott technológiára, a biológiai alapokra, amikkel dolgoznak, illetve a szemléletre. A klímaváltozás hozta lépéskényszer azonban mindig ráfordításigényes: akár idő, akár munka, akár anyagi vonzat tekintetében.
Költséges beruházások szükségesek
Hasonló gyakorlati tapasztalatokról számolt be lapunknak Dendörfer Zoltán, a növénytermesztéssel és baromfitenyésztéssel foglalkozó, mátészalkai Szalka-Team Kft. termelési vezetője. Még nem érzékelik az alkalmazkodási kényszert, nincsenek olyan tartós változások, amelyekhez igazodnia kellene a gazdaságnak, az azonban már látszik a szakember szerint, hogy a hatások – a tartós, magasabb hőmérséklet, csapadék egyenlőtlen eloszlása – miatt a rendelkezésre álló technológiák és a növénynemesítés terén lesznek változások.
A növénytermesztés ágazatában növelni kellett a gépkapacitásokat, hogy a várhatóan rövidebb rendelkezésre álló optimális időben történjenek a vetési munkák. Ez a többi szezonális munkákra – növényvédelem, betakarítás – is igaz, mondta el a termelési vezető.
Az állattenyésztés területén fokozottabb figyelem helyeződik arra, hogy az állatok számára biztosítsák az optimális termeléshez szükséges komfortzónát. A megfelelő hőmérséklet, páratartalom megteremtése érdekében szükséges beruházásoknak – épületszigetelés, energiahatékony fűtési megoldások – ma már sokkal nagyobb a jelentősége, mint korábban volt. Ezek a beruházások – elsősorban a sertés- és baromfiágazatban – a technológiai fejlesztések mellett egyre inkább az állattartó épületek teljes klimatizálását jelentik. Dendörfer Zoltán szerint ezek jelentős költséggel bíró beruházások, így a jelenlegi a körülmények arra sarkallják a gazdálkodókat, hogy a felmerülő kiadásokat az egyre nagyobb hozamokkal és az alacsonyabb fajlagos költségekkel kompenzálják. Példaként említette, hogy a szarvasmarhaágazatban (elsősorban tejelő tehenészeteknél) az árnyékolástechnológia különböző elemeinek beépítésével, valamint párásító eszközök alkalmazásával igyekeznek az állatok komfortzónáját javítani.
Veszélyeztetett: a tavaszi vetésű kukorica és a napraforgó
Dendöfer Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy a klímaváltozás változtat a hazai növénykultúrán, hiszen az eddig uralkodó viszonyok mellett termesztett gabona (kukorica, búza, árpa, zab stb.) és ipari (napraforgó, repce, cukorrépa) növények nem mindegyike lesz alkalmas a gazdaságos termesztésre. Jelentős klimatikus változás esetén pedig a tavaszi vetésű kukorica, napraforgó valószínűleg a veszélyeztetettebbek közé kerülne. Az elmúlt pár év tapasztalata ugyanis az, hogy e növények vetési- és korai növekedési szakaszában az előző időszakhoz képest jelentős és tartós hőmérséklet-növekedés következett be, ami csapadékhiánnyal párosult. A két növénykultúra (kukorica és napraforgó) esetében nehéz alternatívát találni, mivel együttes vetési területük közel 1,4 millió hektár. A kialakult helyzeten az öntözött területek drasztikus növelése segíthetne a jövőben, jelenleg ennek mérete ugyanis alig több mint 100 ezer hektár. A földrajzi helyzetünk pedig ennél sokkal nagyobb mértékű öntözésre ad lehetőséget: a folyók által Magyarországra belépő víztömeg sokkal nagyobb, mint a távozó.
Az alkalmazkodás már elkezdődött – hívta fel a figyelmet a szakember. Az utóbbi években tapasztalható egyenlőtlen csapadékeloszlás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére alakulnak ki úgynevezett víztakarékos művelési módok, agrotechnikák. Ami pedig az állattenyésztést illeti, itt is az alkalmazkodás fontosságát jegyzi meg Dendörfer Zoltán. Mint mondta, a klímaváltozás megnövekedett hatásainak kompenzálása a zártrendszerű állattartás felé való elmozdulás gyorsulását okozza.
A klímaváltozás mellett a koronavírus is nehézségeket okoz
A Szalka-Team Kft. termelési vezetője szerint a koronavírus-járvány főként a munkaerőpiacon fog jelentős hatásokat generálni: rövid távon a jelenleg még dolgozó munkaerő megvédése és munkaképes állapotban való tartása a legfontosabb. Ez azonban jelentős költségnövekedést okoz a fertőtlenítőszerek, eszközök, védőruhák, szokásostól eltérő módszerek ára miatt. A helyzet pedig hosszabb távon sem kecsegtető. Dendörfer Zoltán szerint hatalmas költségek fognak felmerülni egyrészt a kormánytámogatások miatt a munkahelyek megőrzése és újraindítása révén. Másrészt a munkaadók részéről is komoly költségnövekedéssel kell számolniuk azoknak, akik a kényszerű termelés-visszafogás vagy -felfüggesztés után az újraindítást meg tudják oldani. Lesznek olyan vállalatok is, amelyek a likviditási problémák és a piacvesztés miatt csődhelyzetbe vagy felszámolás alá kerülnek
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
