Csalódást keltő hírt kaptak június elején a német autógyárak annak ellenére, hogy Angela Merkel kormánya a vártnál nagyobb léptékű gazdaságösztönző csomagot jelentett be, aminek részét képezte egy autóvásárlási program is. Ez azonban – a cégek erős lobbizása ellenére – nem terjedt ki a benzin és dízel üzemű járművekre, kizárólag elektromos és hibrid autók vásárlására szól a támogatás. A döntés szerint a korábbi háromezer helyett hatezer euró támogatás jár a 40 ezer eurónál olcsóbb elektromos autókra, míg a plug-inhybridek esetében az állam 4500 euróval segíti a vásárlást.
Az adott árkategóriában a Volkswagen a névadó márka alatt rendelkezik ilyen modellel, de például a piacon lévő elektromos Audi drágább a megadott limitnél. Hasonló a helyzet a Mercedesszel, amelynek a legnépszerűbb elektromos motorral szerelt változata sem jogosult a támogatásra. A fentiek pedig finoman fogalmazva sem jelentenek túl sok jót a magyar gazdaság és azon belül a hazai járműipar számára.
Nagy lett a járműipar súlya
A magyar gazdaság legfontosabb iparága az utóbbi egy évtized beruházásainak köszönhetően a járműipar lett. A szektor termelési értéke tavaly 9500 milliárd forintot tett ki, ezzel a hazai GDP öt százalékát adta. Mindemellett a külkereskedelem szempontjából is kiemelt szerepe van a járműiparnak, hiszen az export ötöde származik ilyen tevékenységből.
Ráadásul a médiában rendszeresen megjelenő nagy gyárak, mint az Audi, a Mercedes vagy a Suzuki alatt nagyon komoly beszállítói rendszer alakult ki. Ezek között éppen úgy találunk multinacionális óriásokat, mint például a Boscht vagy a Continentalt, és dinamikusan fejlődő magyar tulajdonú vállalatokat is. Ezek alapján már talán kevésbé meglepő adat, hogy Magyarországon 740 autóiparhoz kötődő vállalat működik. Ezek a cégek pedig 176 ezer embert foglalkoztatnak közvetlenül, az őket támogató egyéb szolgáltatókkal – legyen szó létesítményüzemeltetésről vagy éppen informatikáról – számolva pedig azt mondhatjuk, hogy nagyságrendileg 200 ezer magyar megélhetése múlik a hazai autóiparon.
Tavaly nem volt gond a németek gyengélkedése
A mostani helyzetben éppen úgy halhatunk végletesen pesszimista hangokat, mint bizakodókat. Az előbbi csoport szerint a német autógyártókat eleve rossz időpontban érte a válság, amely alaposan megroppantotta őket. Ha a statisztikákat nézzük, azok valóban nem túl hízelgők, hiszen rekordmértékben, a vártnál erősebben csökkent az ipar teljesítménye Németországban: éves összevetésben ár- és naptári hatással kiigazítva 25,3 százalékot zuhant, ami az adatok közlésének kezdete, 1991 januárja óta a legrosszabb érték, úgy, hogy már márciusban is 10 százalék feletti volt a visszaesés. A háttérben a koronavírus-járvány miatt elrendelt gyárleállások állnak. Az ipari termelésen belül egyébként a legmeredekebb, 74,6 százalékos csökkenést az autógyártás szenvedte el áprilisban.
Olvassa el a teljes cikket a Piac & Profit legújabb számában! Az írásból kiderül,
- a gyenge német mutatók hogyan köszönnek vissza a hazai adatokban,
- miben bízhat Magyarország ebben a helyzetben,
- milyen kockázatokra világított rá a mostani járvány,
- mit mondanak a hazai nagyvállalatok vezetői és
- vajon számolnak-e az autógyártás nagyágyúi Magyarországgal.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
