A cikk a Piac & Profit magazin április-májusi számában jelent meg.
A következő lapszám június 25-én jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
A járvány apropóján sok szakértő beszél arról, hogy az emberiségnek világszerte sokkal felelősségteljesebben kellene viselkednie, így a várható recesszió ellenére a fenntarthatóság továbbra is fontos kérdés lehet. Ebben a helyzetben valószínűleg az ilyen célokat szolgáló befektetések is kedvező fogadtatásra találhatnak majd. Magyarország számára pedig azért lehet előnyös a zöldkötvény kibocsátása, mert a beruházások felpörgetése fontos eszköze lehet a gazdasági visszaesés elleni harcnak.
A magazin megjelenése óta meg is történt a kibocsátás, erről itt írtunk.
De mi is az a zöldkötvény?
A trendi név állampapírt takar, amelyet rendszerint intézményi befektetők vásárolhatnak meg. A normál kötvényektől alapvetően az különbözteti meg, hogy a befolyó pénz célhoz kötött. Csak olyan beruházásokat finanszírozhatnak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye.
A kötvénykibocsátók jellemzően megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat finanszíroznak, de gyakran fordítják infrastrukturális célokra, így például a tömegközlekedés környezetbarát fejlesztésére, esetleg szennyvíz- vagy hulladékkezelési projektekre. Különbséget jelent a hagyományos állampapírokhoz képest az is, hogy általában kikötik egy semleges, harmadik fél által készített értékelés meglétét. Az értékelésnek ki kell terjednie arra, hogy a finanszírozandó projekt vagy eszközök köre megfelelő-e az elvárt célok szempontjából, valamint hogy a befolyó összeg felhasználásának ellenőrzése teljes körű-e, amiről évente jelentés is készül.
Hazánk eddig az európai uniós vagy a belső forrásokat használta ilyen célokra, így új szereplő lesz ezen a piacon, de az e célhoz kötött finanszírozási forma máshol sem tekint vissza komoly múltra. A piacot 2007-ben az Európai Beruházási Bank (EIB) hívta életre a „climate awareness” kötvényekkel, ami az első zöld címkével (Green Label) rendelkező kötvény volt. Állami szinten viszont az első szuverén zöldkötvényt Lengyelország bocsátotta ki 2016 végén. Azóta számos más ország lépett a piacra, és globálisan a teljes kibocsátási érték az idei év elejére már 200 milliárd dollár fölé nőtt. A járvány ugyan itt is összekuszálta a szálakat, de annak lecsengése után a szakemberek a trend folytatását várják.
Sok projekt vár forrásra Magyarországon
A kormány ugyan rendre elmondja, hogy jól állunk a megújuló energiában, és a fenntarthatósági szempontokból is versenyképes a magyar gazdaság, a szakértők azonban a mennyiségi mutatókon túl gyakran jelzik, hogy sok még a teendő. Az Európai Unió nagyon ambiciózus célokat tűzött ki ezeken a területeken, így Magyarországnak is kell fejlesztenie, hogy elérje azokat. A 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél például a közösség szintjén 1000 milliárd euró értékű beruházást feltételez, amely a magyar gazdaság szempontjából is 10 milliárdos nagyságrendet jelent, figyelembe véve a gazdaságunk egyszázalékos részarányát.
Az Európai Unió a célok elérése érdekében kész kiskaput nyitni: az Európai Zöld Megállapodás, azaz a 2050-es uniós klímasemlegességi cél elérése érdekében egyes szabályok lazítására is sor kerülhet. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett zöld rugalmassági záradék, amely megengedheti majd, hogy a tagállamok klímavédelemmel összefüggésben álló állami beruházásai esetén szankciók nélkül átléphessék az egyébként szigorúan vett korlátokat, vagyis a költségvetési hiány 3 százalékos GDP-arányos szintjét, illetve a 60 százalékos adósságráta-limitet. Persze a koronavírus-járvány miatt hozott gazdaságélénkítő lépések miatt az unió számos országában borulnak ezek a sarokszámok. Mégis kézenfekvő lenne, ha az újraindulásra és a növekedésre fordított forrásoknál a zöldgazdasági prioritások erőteljesebben érvényesülnének.
Honnan jöhet a pénz?
Az év elején Privátbankárnak nyilatkozva Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója azt jelezte, hogy a zöldkötvények kibocsátására az év közepe felé kerülhet sor. Feltételezhető, hogy ez most több hónapot csúszhat, ám Magyarország az ősz folyamán így is megjelenthet a zöldkötvény-piacon. A zöldkötvényekkel elsősorban az ázsiai befektetőket veheti Magyarország célba. Olyan távol-keleti befektetőket is be szeretnének vonni a forint-állampapírok piacára, akik most még nincsenek jelen a hazai piacon. Erre a japán nyugdíjalapok és biztosítók esetében látnak nagyobb esélyt. Éppen ezért első körben Japánban értékesíthetik a zöldkötvényt, amelyet a korábbi tervek alapján 30-50 milliárd jen értékben, ami mostani árfolyamon nagyjából 250-400 millió eurónak megfelelő összegben bocsátanának ki. A jüanalapú zöldkötvényekből pedig egymilliárdot, azaz mintegy 130 millió eurót tervezett az ÁKK korábban bevonni.
Az Európai Parlament csütörtökön, strasbourgi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában elítélte Irán Izrael ellen április közepén elkövetett drón- és rakétatámadását, a helyzet enyhítésére szólított fel, és szankciókat sürgetett Teheránnal szemben. 
