A cikk a Piac & Profit magazin április-májusi számában jelent meg.
A következő lapszám június 25-én jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
A járvány apropóján sok szakértő beszél arról, hogy az emberiségnek világszerte sokkal felelősségteljesebben kellene viselkednie, így a várható recesszió ellenére a fenntarthatóság továbbra is fontos kérdés lehet. Ebben a helyzetben valószínűleg az ilyen célokat szolgáló befektetések is kedvező fogadtatásra találhatnak majd. Magyarország számára pedig azért lehet előnyös a zöldkötvény kibocsátása, mert a beruházások felpörgetése fontos eszköze lehet a gazdasági visszaesés elleni harcnak.
A magazin megjelenése óta meg is történt a kibocsátás, erről itt írtunk.
De mi is az a zöldkötvény?
A trendi név állampapírt takar, amelyet rendszerint intézményi befektetők vásárolhatnak meg. A normál kötvényektől alapvetően az különbözteti meg, hogy a befolyó pénz célhoz kötött. Csak olyan beruházásokat finanszírozhatnak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye.
A kötvénykibocsátók jellemzően megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat finanszíroznak, de gyakran fordítják infrastrukturális célokra, így például a tömegközlekedés környezetbarát fejlesztésére, esetleg szennyvíz- vagy hulladékkezelési projektekre. Különbséget jelent a hagyományos állampapírokhoz képest az is, hogy általában kikötik egy semleges, harmadik fél által készített értékelés meglétét. Az értékelésnek ki kell terjednie arra, hogy a finanszírozandó projekt vagy eszközök köre megfelelő-e az elvárt célok szempontjából, valamint hogy a befolyó összeg felhasználásának ellenőrzése teljes körű-e, amiről évente jelentés is készül.
Hazánk eddig az európai uniós vagy a belső forrásokat használta ilyen célokra, így új szereplő lesz ezen a piacon, de az e célhoz kötött finanszírozási forma máshol sem tekint vissza komoly múltra. A piacot 2007-ben az Európai Beruházási Bank (EIB) hívta életre a „climate awareness” kötvényekkel, ami az első zöld címkével (Green Label) rendelkező kötvény volt. Állami szinten viszont az első szuverén zöldkötvényt Lengyelország bocsátotta ki 2016 végén. Azóta számos más ország lépett a piacra, és globálisan a teljes kibocsátási érték az idei év elejére már 200 milliárd dollár fölé nőtt. A járvány ugyan itt is összekuszálta a szálakat, de annak lecsengése után a szakemberek a trend folytatását várják.
Sok projekt vár forrásra Magyarországon
A kormány ugyan rendre elmondja, hogy jól állunk a megújuló energiában, és a fenntarthatósági szempontokból is versenyképes a magyar gazdaság, a szakértők azonban a mennyiségi mutatókon túl gyakran jelzik, hogy sok még a teendő. Az Európai Unió nagyon ambiciózus célokat tűzött ki ezeken a területeken, így Magyarországnak is kell fejlesztenie, hogy elérje azokat. A 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél például a közösség szintjén 1000 milliárd euró értékű beruházást feltételez, amely a magyar gazdaság szempontjából is 10 milliárdos nagyságrendet jelent, figyelembe véve a gazdaságunk egyszázalékos részarányát.
Az Európai Unió a célok elérése érdekében kész kiskaput nyitni: az Európai Zöld Megállapodás, azaz a 2050-es uniós klímasemlegességi cél elérése érdekében egyes szabályok lazítására is sor kerülhet. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett zöld rugalmassági záradék, amely megengedheti majd, hogy a tagállamok klímavédelemmel összefüggésben álló állami beruházásai esetén szankciók nélkül átléphessék az egyébként szigorúan vett korlátokat, vagyis a költségvetési hiány 3 százalékos GDP-arányos szintjét, illetve a 60 százalékos adósságráta-limitet. Persze a koronavírus-járvány miatt hozott gazdaságélénkítő lépések miatt az unió számos országában borulnak ezek a sarokszámok. Mégis kézenfekvő lenne, ha az újraindulásra és a növekedésre fordított forrásoknál a zöldgazdasági prioritások erőteljesebben érvényesülnének.
Honnan jöhet a pénz?
Az év elején Privátbankárnak nyilatkozva Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója azt jelezte, hogy a zöldkötvények kibocsátására az év közepe felé kerülhet sor. Feltételezhető, hogy ez most több hónapot csúszhat, ám Magyarország az ősz folyamán így is megjelenthet a zöldkötvény-piacon. A zöldkötvényekkel elsősorban az ázsiai befektetőket veheti Magyarország célba. Olyan távol-keleti befektetőket is be szeretnének vonni a forint-állampapírok piacára, akik most még nincsenek jelen a hazai piacon. Erre a japán nyugdíjalapok és biztosítók esetében látnak nagyobb esélyt. Éppen ezért első körben Japánban értékesíthetik a zöldkötvényt, amelyet a korábbi tervek alapján 30-50 milliárd jen értékben, ami mostani árfolyamon nagyjából 250-400 millió eurónak megfelelő összegben bocsátanának ki. A jüanalapú zöldkötvényekből pedig egymilliárdot, azaz mintegy 130 millió eurót tervezett az ÁKK korábban bevonni.
A szervezet szerint az maga a megadás.
