Nagyobb sebességre akarja ösztönözni a kereskedelmi bankokat az MNB a zöld finanszírozásban. Egy most megjelent vitairatában a megújulóenergia-termelésre vonatkozó banki lehetőségeket és kihívásokat tárja fel – rímelve lapunk legutóbbi cikkére, amiben képet adtunk a hazai ingatlanállomány állapotáról és felvázoltuk a hazai Zöld Biznisz potenciálját.

Rövid időn belül a második sikeres zöld kötvénykibocsátását hajtotta végre Magyarország. Ezúttal jenben bocsátottak ki – 500 millió eurónak megfelelő összegű – kötvényeket, amelynek egyharmada zöld kötvény.

A kormányzat klímavédelmi akciótervének részeként beszélt Orbán Viktor arról, hogy Magyarország hamarosan zöld kötvényt fog kibocsátani. Az elmúlt hetek eseményei után sejthető, hogy a kormány motivált lesz a fenntarthatósági célokhoz forrást teremtő kötvény kibocsátására.

Vasárnap tartott évértékelőjében a magyar miniszterelnök bejelentette, hogy zöld kötvényt bocsáthat ki az ország. Hogy mit lehet tudni erről az értékpapírtípusról, többek között arról beszélt kollégánk, Király Béla a Trend Fm Reggeli monitor című műsorában.

A pénzügyi és környezeti kockázatok kölcsönösen hatnak egymásra, a jegybankoknak, pénzügyi felügyeleteknek pedig egyre erősebb felelősségük van a fenntartható, klímabarát pénzügyi rendszer kialakításában.

Világszerte egyre nagyobb érdeklődés van a befektetők részéről is a társadalmilag felelős befektetések iránt. Igaz, itthon egyelőre még gyerekcipőben jár a történet, de az egyik nagy piaci szereplő komoly növekedés vár a területen, és erre reagáltak is.

Az ezen eszközökbe invesztált pénzek összértéke két év alatt 34 százalékkal, 30700 milliárd dollárra nőtt a fejlett piacokon. Az igazán tudatos zöldbefektetők számára a hagyományos szempontok – hozam, kockázat és likviditás – mellett az is elsődleges, hogy a pénzükkel hozzájáruljanak a környezeti kockázatok csökkentéséhez, a környezeti szempontból is fenntartható fejlődéshez, illetve a társadalmi célok eléréséhez.

Miközben világszerte, így a pénzügyekben is hódít a "zöld gondolat", a világ legnagyobb nyugdíjalapjának befektetési vezetője a zöld kötvények körüli kétségeiről beszélt a Financial Times-nak: szerinte ha nem alakítják át az alapoktól kezdve ezt az eszközosztályt, akkor könnyen lehet, hogy csak egy "múló szeszély" lesz belőle.

A Magyar Nemzeti Bank az elsők között hoz létre elkülönített zöldkötvény-portfóliót devizatartalékában. A jegybank jó érzékkel időzített akciója ráirányítja a figyelmet egy gyorsan növekvő, de egyelőre nem kellőképpen szabályozott területre, amely nemes célt szolgál, de számos kérdést is felvet. Gáspár András, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főszerkesztője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában beszélt a témáról.

A 21. század egyik legnagyobb kihívása a globális felmelegedés. Mégsem követi a világ változását a fix kamatozású kötvénypiac: a “zöld” papírok iránti kereslet továbbra is visszafogott, mivel még az elhivatott befektetőket is elijeszti az egységesítés hiánya és a kiszámíthatatlan hozam. Viszont a Fidelity International szakértői szerint ez az akadály áthidalható, ha a kizárólag a kötvénypiac helyett alapos elemzést követően a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére fókuszáló cégeknek is adunk egy esélyt. Ezzel a csavarral a pusztán elvi alapú megközelítés helyett a környezetre gyakorolt hatás kerül előtérbe, megnyitva egy olyan eszközosztályt, amely ezen a téren eddig nem volt a befektetők szíve csücske. A környezet így a stratégiánk központi része lehet egy kiegyensúlyozott kötvényportfólióban.

A szakértői előrejelzések szerint akár 60 százalékkal is nőhet 2016-ban az úgynevezett zöld kötvények kibocsátásának száma a tavalyi évhez képest, amit az idei első negyedéves kötvényprogramok száma igazolni is látszik. 2016-ban eddig 16,9 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld vállalati papírokat a cégek világszerte. A kötvény- és részvénykibocsátásokat tekintve a legaktívabb időszakok a második negyedév, és a negyedik negyedéves periódus lehet. Az idei év legaktívabb régiói várhatóan a tavalyi megújulóenergetikai befektetésekben éllovas Kína, valamint India, az Egyesült Államok és Európa lesznek.