A fenntartható fejlődés a befektetések során is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A K&H Alapkezelő is a zöld irányba igyekszik elmozdulni, derült ki egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen.
Az idei évben majd minden befektetési típus komoly hozammal járt. Igaz ehhez az is hozzájárult, hogy tavaly decemberben egy komolyabb visszaeséssel zártak a tőzsdék. Az utóbbi hetekben a piacok kicsit előre szaladtak, és megelőlegezik a makrokörnyezet javulását. A globális növekedési és beruházási mutatók is javulni látszanak, mondta el Hajósi Péter, befektetési igazgató, K&H Alapkezelő. A befektetők attól tartanak, hogy lemaradnak a következő emelkedő hullámról és ezért elkezdtek vásárolni. Úgy tűnik, hogy a legsúlyosabb kockázatok mérséklődtek, mind a kereskedelmi háború, mind a brexitet tekintve. Természetesen továbbra is vannak geopolitikai kockázatok, így például a befektetők aggódva nézik a hongkongi eseményeket.
A magyar gazdasági növekedés továbbra is biztató, igaz a jövő évben némi visszaesés várható az idei kiugró GDP bővülés után. A nagy kérdés a K&H befektetési igazgatója szerint inkább az, hogy a következő években mi fog történni. Ennek kapcsán kockázati tényezőt jelent, hogy mi lesz a járműiparral, de befolyásolja majd a növekedést az új EU-s költségvetés, ahol úgy tűnik kevesebb pénz jut majd Magyarországnak, és hosszútávon nem lehet fenntartani a mostani erős bérkiáramlást sem. A magyar növekedést segítheti a forint gyengülése, de ezt ellensúlyozza a munkaerő költség emelkedése is. Szerencsére a forint gyengülésnek nincs rendszerszintű kockázata, amióta leépültek a devizahitelek.
Megjelent az igény a fenntartható befektetésekre
Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy miközben az ügyfelek számos területen egyre tudatosabban viselkedik, ebbe a trendbe illeszkedik, hogy immár olyan szolgáltatást is nyújtanak, amely a fenntarthatóságot is szolgálja. Elmondta, hogy a nyugati világban az elmúlt 4-5 évben egy trendforduló érzékelhető mind az alapkezelők, mind az ügyfelek körében. A fenntarthatósági körben egyre hangsúlyosabbak a magánügyfelek. 2014-ben még csak 3 százalékot fedtek le a magánbefektetők, mára pedig már közel harmadát adják.
Az ilyen típusú befektetéseknél kezdetben arról szólt a megközelítés, hogy kiszűrtek szektorokat, országot, így például fegyvergyártókat, dohánycégeket, vagy elnyomó államokat. Ma viszont már sokkal szofisztikáltabb a befektetési struktúra. Csoport szinten az ilyen típusú befektetések 1992-ben indultak, ma Belgiumban már minden alapjuknak van fenntarthatóságot szem előtt tartó változata. Az új befektetések 40 százaléka ilyen befektetésekbe vándorol. Nem véletlen, hogy az EU is lépni akar, és előkészítik az ilyen típusú befektetések szabályozását.
A K&H-nál 2007-ben indult el az első öko-alap, és kezdetben csak egy portfólióelemként ajánlották. Ma viszont azt célozták meg, hogy a befektetők akár az egész portfóliójukat ilyen befektetésekből fel tudják építeni, ezért nem csak részvény, de kötvény és vegyes alapot is létrehoznak. Zobor Zsuzsanna szerint a cél, hogy a fenntarthatóság ne menjen a hozam rovására, a nemzetközi példák azt mutatják, hogy ez igenis megvalósítható.
Mitől lesz fenntartható a befektetés?
Első körben vannak általános kizárások, ilyenek, hogy az ENSZ globális megállapodását megszegők, a diktatórikus rendszerekben működő vállalatok, és államok esetében nem fektetnek be. Vannak fenntarthatósági kizárások is, így szerencsejáték, dohány, prostitúció, fegyvergyártás, szőrme és különleges bőr feldolgozók ilyenek. Érdekesség, hogy ezeket a szempontokat értékelve a magyar piacról például a Mol nem fér bele a szempontrendszerbe, a Richter például a lehetséges befektetési célpontok között szerepel. Ezt követi az értékelés és a kiválasztás, amelyben az ESG szempontok alapján (környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási) a pozitív példákat keresik, ahol a pénzügyi mutatók is kimagaslók.
A nagy kérdés persze, hogy milyen hozamot lehet elérni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs számottevő különbség a hozamokban. Sőt, a K&H szakértői szerint ahogy növekszik az ESG szempontok alapján működő vállalatok száma és a befektetők ilyen típusú érdeklődése, az további lökést adhat ezen eszközök hozamainak. Szeptemberben indult az új alapok jegyzése, és az első tapasztalatok szerint a fenntartható befektetésekben tartott vagyon 50 százalékkal nőtt. Az ilyen típusú befektetéseknél a legnagyobb érdeklődés a vegyes alapok iránt jelentkezett, a részvényalapnál visszafogottabb volt a kereslet. Mint azt K&H Alapkezelő ügyvezető igazgatója elmondta, ez részükről egy edukációs folyamat is, hiszen eddig nem kínált senki az ügyfeleknek ilyen átfogó lehetőséget.
A kötvénykibocsátást elutasította Magyarország.
