Megírtuk hogy kellene, fel is pörgetné a zöld finanszírozást az MNB
Nagyobb sebességre akarja ösztönözni a kereskedelmi bankokat az MNB a zöld finanszírozásban. Egy most megjelent vitairatában a megújulóenergia-termelésre vonatkozó banki lehetőségeket és kihívásokat tárja fel – rímelve lapunk legutóbbi cikkére, amiben képet adtunk a hazai ingatlanállomány állapotáról és felvázoltuk a hazai Zöld Biznisz potenciálját.
Nem sokkal a hazai környezettudatos építésben rejlő hatalmas üzleti lehetőségeket bemutató cikkünk megjelenése után, a Magyar Nemzeti Bank úgy tűnik, felvette a fonalat: egy most megjelentetett tanulmányában górcső alá vette a vállalati zöld finanszírozáson belül a megújulóenergia-termelési ágazatban rejlő kihívásokat és lehetőségeket. Megemlítve egyúttal, hogy a jegybank frissen bevezetett vállalati zöld tőkekövetelmény-kedvezménye e szektor fejlődését is segítheti.
A mostantól átadott lakóparkoknál már kötelező a 25 százalékos megújuló energia-arány (fotó: Mester Nándor)
Cikkünkben utaltunk rá, hogy az MNB zöld kötvény programjához már néhány ingatlanfejlesztő cég is csatlakozott. Jelentős forrásokat vontak be az elmúlt fél évben. Várható, hogy nem csupán a kereskedelmi ingatanszektor, de a nagyobb lakásfejlesztő vállalatok is kibocsátanak majd zöld kötvényeket, s a befolyt pénzt újabb, környezettudatos beruházásokra fordítják.
Jelentős bővülés a kapacitásoknál
Az ország új energiastratégiája ambíciózus megújuló energia kapacitásbővítést irányoz elő. A stratégia alapvetése szerint 2030-ra a jelenlegi mintegy 3 gigawatt megújuló energia kapacitás 7 gigawatt fölé, 2040-re pedig 13 gigawatt fölé fog növekedni, túlnyomórészt újonnan létesített fotovoltaikus naperőműveknek köszönhetően. Az MNB becslése szerint az ilyen nagyságrendű kapacitásbővítés összesen legalább 2 ezer milliárd forint beruházási és 1,5 ezer milliárd forint finanszírozási igényt von maga után 2040-ig.
Itt utalunk arra – és ezt jeleztük a Zöld Bizniszből profitáló ágazatok és cégek felsorolásánál -, hogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet a jegybanknál is nagyobb összeget, legalább 3000 milliárd forintos beruházási értéket jelenített meg, amikor a lakásépítések és lakásfelújítások jövőbeni finanszírozási modelljeiről értekezett egy 2020 novemberében elkészült, de csak idén januárban publikált elemzésében. Itt természetesen állami vagyis kormányzati aktivizálódást sürgettek, a jegybank szerepére kevésbé tértek ki.
A jegybanki hozzáállás mindemellett fontos, hiszen irányadó a kereskedelmi bankok számra. Nos, az MNB most kiadott közleményében úgy fogalmaz: a klímaváltozáshoz kapcsolódó átállási kockázat miatt kívánatos, hogy a banki mérlegekben növekedjék a környezetileg fenntartható iparágak, mint például a megújuló energiaipar aránya. Pénzügyi stabilitási szempontból viszont elengedhetetlen, hogy a bővülés minél kisebb mikroprudenciális (hitel-, kamat-, likviditási stb.) kockázat mellett valósuljon meg.
Matolcsy György jegybank elnök ezen kívül egy úgynevezett zöld lakáshitel programot is beígért tavaly ősszel. Akkor azt mondta, hogy tíz évre szóló nulla százalékos hitelt kellene adni azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik és amelyek környezttudatos akciókban lakásokat és házakat fognak építeni.
A jegybanki tanulmány a hazai megújuló energia támogatási rendszerek (KÁT, METÁR) összehasonlító bemutatása után feltárja és statisztikai adatokkal ismerteti a jelenlegi befektetői és finanszírozási gyakorlatot. Bemutatja az MNB kereskedelmi bankokokkal és piaci szereplőkkel lefolytatott konzultációi során feltárt finanszírozási és beruházási korlátokat, illetve elemzi a jelenleg érvényes támogatási rendszerből eredő hitelezési kihívásokat.
A jegybank e korlátok kapcsán a megoldási, illetve fejlesztési lehetőségeket is vizsgálja. Ennek jegyében vezette be a vállalati zöld tőkekövetelmény-kedvezményt, amely javítja a megújulóenergia-termelés finanszírozási környezetét.
