A zöld építkezés lesz az évtized biznisze, ha a magyar kormány is ráfordul
Januártól az új épületek csak közel-nulla energiaigénnyel kapnak használatbavételi engedélyt. Sok ezer új lakásra fognak építési engedélyt kérni, több új vagy felújított középületet is átadnak és a lakásfelújítás is meglódulhat. Ám még nagyon messze vagyunk az épületállomány érezhető javulásától. A legnagyobb baj, hogy nincs átfogó Zöld Biznisz koncepció, pedig több ágazatot is megtolna, ha lenne végre egy sok évre kiterjedő kormányzati stratégia. Legalább 3000 milliárd forintról van szó, ekkora pénzt tudna megmozgatni és a lakosság mellett vállalkozások százainak tenne jót. Megnéztük, milyen állapotban van 2021 elején az ország ingatlanállománya és mik a legfontosabb teendők.
Egy korábbi rendelet szerint – alkalmazkodva az uniós direktívákhoz - 2021. január 1-től új épületek már csak az úgynevezett közel-nulla (BB szint és afölötti értékek) energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt. Ehhez külön energetikai tanúsítvány szükséges.
Az előírás az új épületeken kívül a meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező. Vannak olyan épületek, amelyeknél ugyan régebben adták be az építési engedélyt, de 2020 végéig nem tudták elérni ezt a közel-nulla szintet. Nos, ezeknek az építtetői kicsit örülhetnek, mert tavaly decemberben fél év haladékot kaptak, így 2021. június 30.-ig még megszerezhetik a használatbavételi engedélyt.
A szigetelés önmagában nem elég (forrás: depositphotos)
Mi ez a „közel-nulla”? Ez attól függ. Az Európai Unión belül igen eltérő értelmezések és számítási módszerek léteznek. A lényeg, hogy mekkora kilowattóra teljesítményt vetítenek egyetlen hasznos négyzetméterre. Továbbá az, hogy a felhasznált energiát legalább 25 százalékban megújuló forrásokból kell előteremteni. Az Európai Unióban 2030-ig minden újonnan használatba adott épületnek „közel-nullásnak” kell lenni, 2050-ig pedig a felújítottaknak is el kell érni ezt az arányt.
Eltérő uniós gyakorlat
„A közel-nulla energiaszint értelmezése országonként eltérő, továbbá a számítási módszertan is jelentős különbségeket mutat. A közel-nulla rendelthez tartozó nemzeti kwh/nm értékek ezért nem mindenképpen az adott ország épületállományának a tényleges energiahatékonyságát mutatják, hisz a megállapítás módszertana és emiatt a figyelembe vett fogyasztások jelentősen eltérők lehetnek. Például lehet, hogy egy különben fejlett nyugat-európai ország közel-nulla kwh/nm értéke papíron magasabb mint például az itthoni érték, de ez nem jelenti azt, hogy az épületállomány is alacsonyabb színvonalú lenne.”
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Fizessen bankkártyájával
+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat
A nyersanyagok vétele, illetve tartása most jó ötletnek tűnik
Mi lehet az oka, hogy a magyar tőzsde alulteljesít, a román pedig annyira felül?
