<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
14p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Januártól az új épületek csak közel-nulla energiaigénnyel kapnak használatbavételi engedélyt. Sok ezer új lakásra fognak építési engedélyt kérni, több új vagy felújított középületet is átadnak és a lakásfelújítás is meglódulhat. Ám még nagyon messze vagyunk az épületállomány érezhető javulásától. A legnagyobb baj, hogy nincs átfogó Zöld Biznisz koncepció, pedig több ágazatot is megtolna, ha lenne végre egy sok évre kiterjedő kormányzati stratégia. Legalább 3000 milliárd forintról van szó, ekkora pénzt tudna megmozgatni és a lakosság mellett vállalkozások százainak tenne jót. Megnéztük, milyen állapotban van 2021 elején az ország ingatlanállománya és mik a legfontosabb teendők.

Egy korábbi rendelet szerint – alkalmazkodva az uniós direktívákhoz - 2021. január 1-től új épületek már csak az úgynevezett közel-nulla (BB szint és afölötti értékek) energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt. Ehhez külön energetikai tanúsítvány szükséges.

Az előírás az új épületeken kívül a meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező. Vannak olyan épületek, amelyeknél ugyan régebben adták be az építési engedélyt, de 2020 végéig nem tudták elérni ezt a közel-nulla szintet. Nos, ezeknek az építtetői kicsit örülhetnek, mert tavaly decemberben fél év haladékot kaptak, így 2021. június 30.-ig még megszerezhetik a használatbavételi engedélyt.

A szigetelés önmagában nem elég (forrás: depositphotos)A szigetelés önmagában nem elég (forrás: depositphotos)

Mi ez a „közel-nulla”? Ez attól függ. Az Európai Unión belül igen eltérő értelmezések és számítási módszerek léteznek. A lényeg, hogy mekkora kilowattóra teljesítményt vetítenek egyetlen hasznos négyzetméterre. Továbbá az, hogy a felhasznált energiát legalább 25 százalékban megújuló forrásokból kell előteremteni. Az Európai Unióban 2030-ig minden újonnan használatba adott épületnek „közel-nullásnak” kell lenni, 2050-ig pedig a felújítottaknak is el kell érni ezt az arányt.

Eltérő uniós gyakorlat

„A közel-nulla energiaszint értelmezése országonként eltérő, továbbá a számítási módszertan is jelentős különbségeket mutat. A közel-nulla rendelthez tartozó nemzeti kwh/nm értékek ezért nem mindenképpen az adott ország épületállományának a tényleges energiahatékonyságát mutatják, hisz a megállapítás módszertana és emiatt a figyelembe vett fogyasztások jelentősen eltérők lehetnek. Például lehet, hogy egy különben fejlett nyugat-európai ország közel-nulla kwh/nm értéke papíron magasabb mint például az itthoni érték, de ez nem jelenti azt, hogy az épületállomány is alacsonyabb színvonalú lenne.” – summázta a helyzetet lapunknak Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGbc) elnöke, az Országgyűlés mellett működő független Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács (NFFT) egyik vezető szakértője.

Erre a bizonyos legalább 25 százalékos megújuló forrásra egyelőre kevesen figyelnek. A szigorú energetikai előírásoknak viszonylag könnyen megfelelhetnének azok is, akik jelenleg csak BB-szintű vagy ennél alacsonyabb fokozatú házban laknak (a családi házak túlnyomó része ilyen). Például azzal, ha napelemmel állítják elő az áramot, vagy hőszivattyúra térnek át, illetve ha új házról van szó, akkor a használatbavétel előtt tűzifával/biomasszával működő kandallót vagy kandallókályhát helyeznek üzembe.

Könnyítés volt a közelmúltban, hogy a 300 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű lakóépületekhez elég csak bejelenteni az építkezést, nem kell ehhez engedély. Ebben az eljárásban nem ellenőrzik, hogy a tervezett épület megfelel-e a 2021-től előírt közel-nulla energiaigény előírásainak. Az ellenőrzésre majd csak a használatbavétel során kerül sor, ilyenkor kötelező ugyanis elkészíttetni az épület energetikai tanúsítványát. Előfordul, hogy az építésztervező által megtervezett épület nem felel meg az előírásoknak, az épület nem éri el a BB kategóriát, ám ez csak a kivitelezés után derül ki. Ilyenkor a hatóság megtagadhatja a használatbavétel jóváhagyását – emlékeztetett az Országos Tanúsító Központ.

Nincs átfogó kormányzati stratégia

A baj az, hogy a kormány sem fordít elegendő figyelmet a kérdéskörre, illetve nem eléggé előrelátó. Berúgta az Otthonteremtési Programot, jöttek is szép számmal a kedvezmények, de például a most életbe lépett lakásfelújítási támogatásoknál meg sem jelölt valamiféle arányt, pedig jó lett volna. Mondjuk kiköthette volna, hogy csak azok vehetik igénybe a legfeljebb 3 millió forintot, akik az energetikai koordinátákat a rendelet szerinti mértékig javítják.

„Magyarországon egyelőre csak egyedi programok vannak. Ablakcsere, kazáncsere, hűtőgépcsere, napelembeszerzés, stb. Rendelkezésre áll egy általában nem túl nagy pénzügyi keret, ami rendszeresen gyorsan elfogy, ez pár ezer családnak segítség, de nincs nagy országos szintű koncepció, ami kiszámíthatóvá tenné hosszútávon az építésgazdasági fejleményeket, egyúttal ösztönzőleg hatna a piaci szereplőkre és a döntéshozókra és állandóan elérhetővé tenné a támogatásokat, nem csak egy-egy program erejéig. A panelprogram is féloldalasra sikerült. Jellemzően külső hőszigetelésre, festésre, valamint a nyílászárók cseréjére szorítkozott. A gépészeti korszerűsítés már kevés helyen fért bele egy-egy társasháznak, a napelemek támogatása meg az éppen aktuálisan elérhető programoktól függött.” – erősítette meg az általunk is tapasztaltakat a szakértő.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy sok állami és önkormányzati beruházásnál vagy felújításnál is legfeljebb szigeteltek és/vagy ablakot cseréltek, mindkettőre csak kevés településen volt/van pénz. Az önkormányzatok folyamatos kormányzati kivéreztetése a közeljövőben sem enged még ilyen mértékű akciókat sem, ezek túlnyomó részét elhalasztották vagy teljesen lemondtak róla, mindent a működési kiadásokra kellett félre tenni.

Erre rímel a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEI) által 2020 novemberében végzett lakossági felmérés. Kiderült, hogy mekkora biznisz is lehetne önmagában a lakossági igények kiszolgálása – persze, ha lenne rá elegendő, jól célzott forrás. Nos, kapaszkodjanak meg: a válaszok alapján a következő öt évben elkölteni szándékozott összeg meghaladja a 3000 milliárd forintot. Ehhez az MEI szerint úgy kell meghatározni az állami támogatási feltételeket, hogy azok komplex felújításokra ösztönözzék a lakosságot. Pont ez maradt el a kormány novemberi bejelentésekor.

A MEI egy tanulmányt is írt, amiben számszerűsítette a lakóépületek felújításának gazdasági és társadalmi hatásait. Egyúttal közvetve bírálta is a kormányzatot amiatt, hogy egyelőre semmi jelét nem mutatja annak, hogy a komplex felújítások felé terelje a lakosságot. Több más javaslata is volt a szervezetnek, egyelőre kérdéses, hogy ezekből mit hall meg a mostani és a mindenkori kormány.

A kormány egyébként pénz nélkül is tudna ösztönözni. Barta Zsombor külföldi példákat hozott. Eszerint tovább egyszerűsíthetné az engedélyezést és gyorsíthatná az ügyintézést, ezzel a maihoz képest hónapokkal rövidülne a beruházás időtávja és gyorsabban lehetne kiadni a használatbavételi engedélyt. Budapest néhány kerületében (például XIII.) már érvényben van az az önkormányzati újítás, hogy néhány százalékkal (kerületenként eltérő, mintegy 4-5 százalék) több lehet a megengedett beépítési arány, ha környezettudatos építési módszereket használ a beruházó. Ez még elviselhető többlet, ugyanakkor jobb megtérülést biztosít, s így ösztönzőleg hat a magánszaktorra.

Próbálkozik az MNB, félsikernél tart

A Magyar Nemzeti Bankon belül vannak mozgolódások, de egyelőre kevés a konkrétum. Annyit tudni, hogy Matolcsy György jegybank elnök tavaly ősszel bedobta: 10 éves futamidőre kamatmentes kölcsönt adnak annak a magánszemélynek vagy vállalkozónak, aki úgymond zöld lakást épít, tehát környezettudatos lesz az energiafelhasználása, vagyis eléri a 25 százalékos megújuló arányt. Ehhez kötni azonban felesleges, mert eleve előírás lett, egyébként erről a kölcsönötletről azóta is nagy a hallgatás.

Többet tudni viszont az uniós programokhoz csatlakozó zöld kötvény-akcióról. Az MNB jelezte, hogy a Növekedési Kötvényprogram (NKP) keretében már most is meg tudja vásárolni a feltételeknek megfelelő vállalati zöld kötvényeket, tekintettel arra, hogy az NKP nem tartalmaz korlátozásokat a kötvényből bevont forrás felhasználási céljára vonatkozóan. Ilyen értelemben az NKP léte már önmagában egy kereslet oldali, általános támogató elem – érvelt a jegybank. Nagy roham nincs, de egy-két ingatlanfejlesztő már kibocsátott ilyet, várhatóan mások is csatlakoznak hozzájuk. Főleg irodaházak fognak épülni ezekből a pótlólagos pénzekből.

Építésgazdasági fókusz az NFFT-ben

Az Országgyűlés Hivatalához tartozó, független tanácsadói funkciót ellátó Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács negyedévente ülésezik, és a hazai fenntarthatósági kérdések szakmai megvitatása az egyik fő tevékenysége. Emellett az olyan nagy negatív környezeti lábnyommal bíró szektorok, mint például az építésgazdaság működésének a fenntarthatósági vonatkozásaival is foglalkozik. Az NFFT tagságát a mindenkori parlamenti frakciók képviselői, továbbá a releváns kormányzati egységek delegáltjain túl a társadalmi és szakmai szervezetek szakemberei adják. Megfogalmazhat tanácsokat a fenntartható fejlődés elérésében kulcs szerepet játszó ágazatok és persze a törvényhozás számára, továbbá kétévente az ország fenntarthatósági állapotáról ad ki egy átfogó előrehaladási jelentést. Tematikus workshopokat is rendez, az egyik következő (várhatóan január végi-február elejei) online rendezvényen épp az építésgazdaság CO2 lábnyomának csökkentésével foglalkoznak majd.

Minden épület potenciális üzleti lehetőség, tehát a családi-és társasházak, az irodaházak, a bevásárlóközpontok, raktárak, hotelek és az összes középület. A Zöld Biznisz mind ezekre kiterjedhetne, de nem ez történik, legalábbis nem az egész gazdaságban.

Kik nyerhetnének még többet a Zöld Bizniszben?

  • építőanyag gyártók és kereskedők
  • napelemet gyártók, kereskedők és szerelők
  • gépészeti termékek gyártói és kereskedői
  • ingatlanfejlesztők
  • építőipari kivitelező cégek
  • tervező-, mérnöki-, és projektmenedzsment cégek
  • minősítést végző cégek
  • intézményi befektetők (például alapok) és azok befektetői
  • zöldfinanszírozásban részt vevő bankok

A magánbefektetők által vitt kereskedelmi ingatlanberuházásoknál (irodaházak, plázák, hotelek, logisztikai központok), valamint a nagy társasházi építkezéseken és ezen ingatlanok felújításánál előrébb vagyunk, de a lakóingatlanok túlnyomó részénél és a középületeknél siralmas a helyzet. (kivéve a presztízs beruházásokat, mint amilyenek a stadionok, vagy az oktatási intézmények, kórházfelújítások – ezeknél figyelembe veszik a legújabb követelményeket)

A magánberuházók szinte teljes egészében EU-konform módon terveztetik meg és építtetik az irodaházakat és bevásárlóközpontokat. A nekik hitelező bankok eleve előrébb sorolják a kiemelkedő környezetvédelmi minősítésű projekteket. Intézményi befektető már nem is vásárol olyan irodaházat, amelyiknek nincs ilyen minősítése. A HuGbc nyilvántartása szerint ma kicsit több mint 100 irodaház tartozik ebbe a kategóriába, a felújítottak zöme és az összes új. 

A zöld épületminősítő rendszerek folyamatos fejlesztés alatt állnak, időről időre újabb verziót adnak ki belőlük. A változások reagálnak a technológiai fejlődésre, az alkalmazó szakemberek visszajelzéseire, új témákat emelnek be a környezettudatosságba és általában a korábbinál szigorúbb követelményeket támasztanak. Ilyen jelentősebb változás történt most a BREEAM In-Use, a már létező és üzemelő épületek minősítésére létrehozott rendszerben.

Szircsák Norbert, a Colliers International zöld épületminősítési üzletágának igazgatója ezzel összefüggésben arra utalt, hogy az épületek számos közvetlen és közvetett hatással bírnak a környezetünkre. Építésük, bontásuk, valamint üzemeltetésük során energiát, vizet és nyersanyagokat használnak fel, hulladékot termelnek, valamint potenciálisan káros gázokat bocsájtanak a légkörbe. Emiatt a szakemberek ösztönözték a zöldépület szabványok és minősítések létrejöttét, hogy az általuk megfogalmazott legjobb építési és üzemeltetési gyakorlatokon keresztül csökkentsék a környezet terhelését.

Elindult az európai Bauhaus program

Az Európai Bizottság január közepén hivatalosan elindította az épületek energiahatékonyságát javítani hivatott, új Európai Bauhaus-kezdeményezés tervezési szakaszát. A környezetvédelmi, gazdasági és kulturális projekt célja az üvegházhatás gázok kibocsátásának és az energiaszegénység mérséklése. Idén nyaráig, széleskörű részvételen alapuló, közös alkotási folyamat zajlik, majd 2022-ben az uniós bizottság öt Bauhaus-központból álló európai hálózat kiépítését kezdi meg a tagállamokban.

Magyarországon – részben viszonylagos olcsósága miatt - a BREEAM In-Use a leggyakrabban alkalmazott minősítés. Ebben bizonyos követelmények teljesítéséért pontokat lehet szerezni, és minél több pontot szerez egy projekt annál magasabb minősítési szintet érhet el. Ezek többféle fenntarthatósági kategóriába vannak sorolva (közlekedés, víz, energia stb.), mindegyik kategória más súlyozással szerepel a végső összesítésben, amelyek összesen 100 százalékot tesznek ki.

Bekerült a szempontok közé az alkalmazkodó képesség és ez sokatmondó. Épületek esetében ez azt jelenti, hogy fel vannak készítve a különböző környezeti sokkhatásokra, például a szárazság, árvíz, tűz, földrengés stb. de ide érthetjük napjaink legfontosabb témáját a járvány és fertőzésveszélyt (bár ez utóbbiról még nincs szó ebben a BREEAM verzióban). A Health and well-being kategóriában olyan újdonságok jelentek meg, hogy van-e a dolgozóknak megfelelő kilátása a munkaállomástól, a lámpák okozta vibrálás, továbbá vannak-e szénmonoxid és széndioxid érzékelők elhelyezve a megfelelő helyeken.

Jöjjön most egy kis ízelítő abból, hogy milyen típusú üzleti ingatlanok kapták már meg a nemzetközi zöld minősítést. Természetesen nem teljes a lista, ennél jóval több irodaházról, ipari és kereskedelmi épületről van szó. A most zajló építkezések után elkészülő üzleti célú ingatlanok szinte mindegyike a magasabb, "very good" vagy ezzel egyenértékű szintet szeretné elérni. 

Hivatalos számok nincsenek, csak becslések vannak arra, hogy milyen állapotban van 2021 elején a magyar ingatlanállomány. A szakértők általában 5-10 százalék közé teszik a korszerű, energiahatékony családi házak arányát, vagyis a 2,5 millió ilyen épület többségénél évtizedekre lehetne biztos üzlet az új követelményeknek megfelelő felújítás.

A társasházaknál rosszabb a helyzet, hiába volt a már említett panelprogram. Ennek a kategóriának jó, ha 4-5 százaléka mondható korszerűnek. Sajnos egyelőre nem tömeges, hogy a társasházak a felújításoknál, már ha van erre pénzük, a környezettudatosságra figyelnének a leginkább.

Az MNB 2020 nyarán végzett felmérése szerint (400 társasházat kérdeztek meg) a tervezett felújítások műszaki tartalmát tekintve a leggyakoribb cél a víz- és csatornarendszer, az elektromos hálózat felújítását, a homlokzat hőszigetelését és a belső épületrészek festését jelölték meg, s a válaszadóknak mindössze 13 százaléka tervezi megújuló energiaforrás bevezetését a következő 1-2 évben.

A középületek kicsit jobban állnak, de ott sem haladja meg a mutató a 10 százalékot, noha országosan több ilyen ingatlan, beleértve az önkormányzatoknak otthont adók egy kisebb része részleges megújuláson ment át.

Barta Zsombor egyébként a tekintetben bizakodó, hogy a most kezdődött új uniós tervezési ciklusban érkező pénzek felhasználásánál az EU már kikötötte, hogy a célzott forrásokat csakis a fenntarthatóságot elősegítő programokra lehet fordítani. Vagyis – és ezt már mi hangsúlyozzuk – a Zöld Bizniszben érdekelt és a kormány számára kedves vállalkozók is kénytelenek lesznek így működni, másképp nem téríthetik el a brüsszeli pénzeket. Ezek a NER-kompatibilis cégvezetők egyébként már évekkel ezelőtt megkezdték a nyomulást az energetikai szektorban. És itt most nem csak Mészáros Lőrincre és a Mátrai Erőműre kell gondolni. Hanem például a napelempark-bizniszre, ami hihetetlen tempóban növekszik, de ez már egy külön mise.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Ingatlan Totális fékezés: csak egy új irodaház lett kész a második negyedévben
Privátbankár.hu | 2021. július 19. 14:04
2021 második negyedévében mindössze egy új épülettel bővült a budapesti modern irodaállomány. Nagyon sok bérlő nem költözik, inkább hosszabbít - derül ki a Budapesti Ingatlan-tanácsadók Egyesületének (BRF) összefoglalójából.
Ingatlan A lakásépítés víz fölött tartja az építőipart
Privátbankár.hu | 2021. július 15. 10:07
Egy év alatt 18,7, az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene. Az épületeken kívül minden más építménynél csökkenés volt.
Ingatlan Mutatjuk, hova kell tenni a pénzt: például irodaparkba
Privátbankár.hu | 2021. július 14. 07:13
Vannak olyan termékek, amire nem sajnálják a pénzt. Itt a friss példa: az M7 CEREF II befektető cég megvásárolta a Terrapark Next A&B irodaház-komplexumot Budaörsön.
Ingatlan Túl drága lett az új lakás, ide menekülnek a tömegek
Privátbankár.hu | 2021. július 12. 14:21
Annyira elszaladtak a lakásárak az új társasházaknál, hogy egyre többen kénytelenek a pár éve épült, korszerű, úgynevezett újszerű otthonokat választani – emelte ki munkatársunk, Mester Nándor a Trend FM hétfő reggeli adásában az első féléves lakáspiaci fejleményeket összegezve.
Ingatlan Licitrendszert indított az Ingatlantájoló
Privátbankár.hu | 2021. június 24. 15:43
Nehéz ma kitűnni a sok tízezer ingatlanhirdetési ajánlat közül. Ezért az Ingatlantájoló most hirdetés-kiemelési licitrendszert indított.
Ingatlan Itt a fordulat? Megugrott a hotelbe és bérlakásba fektetők aránya
Privátbankár.hu | 2021. június 22. 10:57
Raktárhiány lehet hamarosan, ami tovább drágítja az ipari ingatlanok ezen csoportját. Pedig befektető lenne bőven. Újabban a hoteleket és a bérlakásokat is keresik, előbbinél ez fordulópont lehet azután, hogy tavaly és idén is tovább szenved a turizmus.
Ingatlan Rengeteg ötletet használhatna a kormány a fiatalok lakáshoz jutásának további segítésére
Privátbankár.hu | 2021. június 16. 16:41
A demográfiai fordulatot a fiatalok lakáshoz jutásának sokkal hatékonyabb támogatásával is elérhetnénk. Rengeteg ötlet van, meg kellene hallgatnia a kormánynak - derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szerdai online konferenciáján. 
Ingatlan Ennyit érnek most a Jóbarátok lakásai
Privátbankár.hu | 2021. június 10. 09:55
A Jóbarátok forgatásai 2004-ben véget értek, de a vígjátéksorozat népszerűsége azóta sem hagyott alább. A mai napig milliók nézik újra az egyes epizódokat, és ezt tovább ösztönzi, hogy a hat ikonikus karaktert megformáló színész egy show kedvéért nemrég újra összeállt. A Friends: The Reunion a Duna House szakértőit is megihlette, ezért utána néztek, mennyiért is lehetne ma hozzájutni például Monica New York-i lakásához.
Ingatlan Kriptopénzzel fizettek egy luxus apartmanért - rekordösszegű adásvétel
Privátbankár.hu | 2021. június 9. 15:34
Egy teljes emeletet elfoglal az a luxus penthouse lakás, amiért 22,5 millió dollárnak megfelelő összegt fizettek a héten. Még soha nem költöttek ilyen adásvételre ennyi kriptodevizát.
Ingatlan Megugrott a nyaralók ára, nem csak a Balatonnál
Privátbankár.hu | 2021. június 8. 18:51
Megtorpanást hozott az országos lakáspiaci áraknál a koronavírus-járvány tavaly tavaszi megjelenése, a nyaralókra ugyanakkor ez nem igaz, a legnépszerűbb térségekben kétszámjegyű volt a drágulás - közölte az ingatlan.com kedden.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos