Az Unió 2002-ben a tagállamokat a lakóingatlanok és közintézmények energetikai korszerűsítésére hívta fel környezetvédelmi megfontolásból. Előirányozta, hogy 2020-ra minden újépítésű ingatlannak közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Magyarország 2012-től szabályozta az ingatlanok energetikai szempontból való kötelező felmérését, ezáltal az ingatlanok osztályba sorolását és egyúttal javaslattételt a hatékonyabb energiafelhasználásra. Egyúttal előírta, hogy az uniós követelményeknek megfelelően 2021-től az újonnan épült ingatlanoknak megújuló energiát kell használniuk, és ezáltal közel nulla energiaigényűnek lenni. Legelterjedtebb megújuló energiaforrások például a napelemek, a hőszivattyúk és a napkollektorok.
Energetikai tanúsítványra ma ingatlanok eladásánál, illetve bérbeadásánál, valamint energetikai pályázatokon való részvételnél van szükség.
Az energetikai tanúsítványok készítése azon mérnökök (pl. építészmérnök, településmérnök, építőmérnök, közlekedés-építőmérnök, vízépítő mérnök, közlekedésmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök) feladata, akik szerepelnek a Magyar Mérnöki és a Magyar Építész Kamara névjegyzékében és rendelkeznek a tanúsítói jogosultsággal. Rajtuk kívül más nem állíthat ki tanúsítványt.
A tanúsítvány elkészítésének lényegi mozzanata az ingatlan helyszíni felmérése. Ettől bizonyos esetekben el lehet tekinteni, de főszabály szerint a tanúsítást végző mérnök helyszíni bejárást tesz. Az ingatlan több szempontból kerül megvizsgálásra. A környezet is befolyásoló tényező, nem mindegy az ingatlan tájolása, hogy mennyit süti a nap, mennyire van árnyékosabb, szelesebb területen. Energetikai szempontból tekintve fel kell mérni a fűtésrendszert és a meleg víz előállítására szolgáló rendszert, a határoló szerkezeteket, úgy, mint a nyílászárókat, padlás- és pincefödémet, árkádokat, lapos tetőt, talajon fekvő padlót.
Az ingatlanról szükséges egy alaprajzot készíteni. Amennyiben ezt a tulajdonos rendelkezésre tudja bocsátani, az nagyban lerövidítheti a felmérés idejét.
Amikor minden információ (műszaki adatok, építés éve, alaprajz, metszetrajz, mérési adatok) elérhető, a tanúsító elhagyja az ingatlant és hozzálát a mérnöki számítások elvégzéséhez.
A számítások elvégzéséhez a mérnököknek különböző szoftverek állnak rendelkezésükre, de a végeredmény, maga a tanúsítvány már egységes formátumú. Egy tanúsítvány akkor lesz hiteles, ha bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatbázisába. A feltöltéskor minden tanúsítvány kap egy sorszámot, melyet adott esetben az adás-vételi vagy bérleti szerződésbe rögzítenek. Ezt a sorszámot HET számnak hívják, mely a Hiteles Energetikai Tanúsítvány rövidítése. Minden tanúsítványnak más és más a száma. Lehetőség van a HET szám birtokában a tanúsítvány hitelességének leellenőrzésére is, így biztosak lehetünk benne, hogy tanúsítványunk valódi, és biztonsággal felhasználhatjuk.
A tanúsítvány kinézetre tehát egységes, az első oldal az Összesítő lap, mely tartalmazza az ingatlanra és a megrendelőre vonatkozó alapadatokat, az elért besorolási kategóriát, egy fényképet az ingatlanról, a fent említett sorszámot, a tanúsító mérnök adatait, aláírását és bélyegzőjét. Nagyon fontos eleme a javaslattétel, mely ajánlást ad az ingatlan korszerűsítésére, hogy azáltal jobb kategóriába kerülhessen. A következő oldalakon a részletezett számítások találhatóak. A besorolás egy becsült energiaigényt jelent.
Az ingatlanok a mérnöki számítás után osztályba sorolódnak. 2016-ig a kategóriákat egy betűjellel látták el (pl. „C”), majd jogszabályváltozás miatt ma már duplák a betűjelek („CC”), illetve plusz 2 kategóriával bővült: AA+ és AA++. A minősítések közül az AA++ a legjobb, megnevezése minimális energiaigényű, a legrosszabb pedig a JJ, mely kiemelkedően rossz elnevezésű. Összesen 12 besorolási osztályt nevesít a jogszabály. Ha minél jobb osztályba sorolódik egy ingatlan, az azt jelenti, hogy mind kevesebb energiát használ fel az üzemeltetésnél. Azt, hogy egy ingatlan milyen besorolási osztályba kerül, azt több tényező befolyásolja, ilyen pl. a szigeteltség, vagy éppen a fűtésrendszer típusa.
Az energetikai tanúsítvány főszabály szerint 10 évig érvényes. Érvényességét akkor veszti el, ha az adott ingatlanban jelentős mértékű változás történt energetikai szempontból.
Az elkészült tanúsítványból általában 2 példányt adnak át a tanúsítók. Egy példány az eladóé, egy pedig a vásárlóé, vagy bérbeadóé és bérlőé. A hosszú érvényességi idő miatt érdemes tehát a tanúsítványt biztos helyen megőrizni. Amennyiben elveszne, azt csak és kizárólag az azt kiállító tanúsító szakember tudja újra letölteni az adatbázisból.
Az energetikai tanúsítványok árát a jogszabály atekintetben szabályozza le, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint lehet. A költség tehát nem egység áras, annak mértéke szolgáltatónként eltér. A tanúsítvány árát befolyásolja az ingatlan típusa, illetve mérete. A díjat főszabály szerint az eladónak kell fizetnie, de ettől el lehet térni, azonban javasolt azt szerződésbe foglalni, hogy a tanúsítás költségét ki is állja.
Az energetikai tanúsítvány tehát atekintetben fontos dolog, hogy képet kaphatunk ingatlanunk energiafelhasználásáról, valamint segítséget ad abban, ha korszerűsíteni, energiahatékonnyá szeretnénk tenni.
Gáspár Dániel energetikai szakértő
FAGA
Közel 15 százalékponttal magasabb a részvételi arány, mint a legutóbbi országgyűlési választásokon. 
