Japán jenben denominált, úgynevezett szamuráj kötvényekkel jelent meg az ázsiai piacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amelynek keretében 3 és 5 éves hagyományos, valamint 7 és 10 éves futamidejű zöld kötvényt bocsátott ki – ismertette Varga Mihály.
A miniszter szerint a zöld kötvények futamideje a japán piacon hosszúnak számít, így a papírok népszerűsége azt bizonyítja, hogy a befektetők Ázsiában is bíznak a magyar gazdaságban és az ország klímavédelmi törekvéseiben.
A pénzügyminiszter elmondta: az állampapírt megvásárlók 80 százaléka japán, míg 20 százaléka más országokból érkező befektető. A kibocsátás illeszkedik a magyar adósságkezelési stratégiába, hiszen ezekkel az ügyletekkel az államadósság átlagos hátralevő futamideje hosszabbítható, valamint a befektetői bázis is bővül. A magyar állam utoljára 2018-ban járt a japán kötvény piacon.
A fenti kijelentésnek némileg ellentmond, hogy korábban a Pénzügyminisztérium és az ÁKK is azt kommunikálta, hogy devizakötvényeket akkor bocsátanak ki, ha lejáró adósságot akarnak tovább finanszírozni. Most viszont csak egy jóval kisebb nagyságrendben értékesített belföldi devizakötvény (PEMÁK) lejárata esedékes. Igaz, a koronavírus járvány miatt bekövetkezett gazdasági visszaesés, illetve az azt fékezni hivatott kormányzati intézkedések alaposan felborították a költségvetést, és a minisztérium államtitkára Banai Péter Benő már arról beszélt, hogy a hiány 7-9 százalék között lesz. Ezt pedig értelemszerűen valahogy finanszírozni kell, a most kibocsátott kötvények akár ezt a célt is szolgálják.
Más a helyzet természetesen az úgynevezett zöld kötvényekkel, ezekkel ugyanis csak célhoz kötött programok finanszírozhatók. olyan beruházások, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye. A kötvénykibocsátás során jellemzően megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat finanszíroznak, de gyakran fordítják infrastrukturális célokra, így például a tömegközlekedés környezetbarát fejlesztésére, esetleg szennyvíz- vagy hulladékkezelési projektekre is.
Magyarország korábban június 2-án, ötszörös befektetői érdeklődés mellett sikeresen bocsátott ki zöld kötvényeket, 1,5 milliárd euró értékben. A kormány ugyan az év elején egyfajta zöld fordulatot hirdetett, amelynek keretében a fenntarthatósági célokra, megújuló energiára több forrást ígértek. Ennek keretében jelezték, hogy ezek finanszírozása zöld kötvények kibocsátásával valósul meg, amelynek előkészítése meg is kezdődött. A koronavírus járvány azonban a terveket keresztülhúzta, így a június elején végrehajtott kötvénykibocsátás emiatt jelentett kisebb meglepetést.
Az uniós célok miatt óriási pénzek fognak megmozdulni a következő években, évtizedekben zöld projektek keretében. Így várhatóan a magyar adósság egy része is át fog alakulni, és a jövőben több zöld kötvénykibocsátást is végrehajt majd az ÁKK.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
