|
| Napernyők egy panelház erkélyein a kánikulában az újpalotai lakótelepen 2015. július 22-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán |
Panelházra még senki nem mondta, hogy szép. Az OTP Bank friss, a lakásvásárlók motivációit vizsgáló Helló Otthon kutatásából kiderül, hogy a többség családi házat jelöl meg, amikor nagy általánosságban vágyott otthonáról kérdezik: a lakosság 80 százaléka legszívesebben ugyanis kertes házba költözne, míg panelba csak alig 4 százalékuk vágyik. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a Privátbankár.hu-nak elmondta: ha azonban azokra szűkítjük a kört, akik már most aktívan keresnek új otthont, már csak 30 százalékuk keres saját házat, míg 41 százalékuk inkább panel iránt érdeklődik.
Szeretjük utálni?
A panelházak megítélését nagyban befolyásolja a hőszigetelést, nyílászáró-cserét, gépészeti felújítást, egyéni mérőórák beállítását támogató panelprogram. Ehhez még hozzájárulhattak az ésszerű alaprajzi megoldások és a lakberendezési kultúra változása, amely számos ötletes megoldást kínál kicsi otthonok számára is. Ráadásul sok helyen maguknak a lakótelepeknek a jellege is megváltozott: színesebbek lettek a házak, zöldebb lett a környezet, kellemes közösségi terek jöttek létre. Emiatt sokan kötődnek hozzá, és ma már a lakótelep nem a lepukkantság szinonimája.
Ami azt illeti, épp ellenkezőleg: a 2013-as ingatlanpiaci mélypont óta - a NAV adatai alapján - a fővárosban két lakótelepen, a III. kerületi Pók utcaiban és a XI. kerületi Gazdagréten már 400 ezer, Budaörsön 350 ezer forint fölé szöktek a panellakások átlagos négyzetméterenkénti árai, de ez az összeg Debrecen, Dunakeszi, Pécs, Veszprém, Gödöllő, Győr és Sopron legdrágább telepein is meghaladja a 300 ezer forintot.
A 2013 óta eltelt négy-öt évet nézve, a legforgalmasabb lakótelepek közül, a fővárosban csak a Csepel városközpont lakótelepen nem nőttek több mint kétszeresükre az árak (csak azért, mert ott csak 96 százalékos volt a drágulás). Az árnövekedés vidéken Miskolc, Kaposvár és Békéscsaba legnagyobb lakótelepein maradt 50 százalék alatt, míg máshol 50-80 százalékos drágulás volt jellemző. A sor végén a maga 26 százalékos árnövekedésével Hódmezővásárhely Hódtói lakótelepe kullog.
Vissza kéne bontani, de nincs rá keret
Az elmúlt szűk egy évben több alkalommal, újra és újra szárnyra kapott ötlet szerint a panelházak esetleges részleges visszabontását itt tesztelnék. Ennek szabályozásáról még nem ismertek részletek. A panelházak részleges visszabontására van jó minta, például Németországban, itt az egykori NDK területén lazították fel a lakótelepi monstrumok tömbjeit, sőt, bontottak vissza egészében vagy lépcsősen szinteket, és tették teraszossá a lakóházakat. Ezáltal kellemesebb lakókörnyezet, szebb városkép alakult ki.
A panelházak tömeges és részleges visszabontását – a hiányzó valódi bontási igény mellett – egyelőre az építőipari kapacitások szűkössége is gátolja. Kapacitás pedig nem lesz több, legalább is addig, amíg az állami nagyberuházások kitartanak és az új lakásokat terhelő, kedvezményes 5 százalékos áfakulcs megmarad. De addig sem, ameddig a panellakások sokak által keresett és egyedül elérhető megoldásnak számítanak.
A Mol fontos támaszt tört le 4100 forintnál. 
