Érthetetlen, hogy miért kellett megint meghosszabbítani a kevésbé korszerű új lakások létjogosultságát. 

Januártól az új épületek csak közel-nulla energiaigénnyel kapnak használatbavételi engedélyt. Sok ezer új lakásra fognak építési engedélyt kérni, több új vagy felújított középületet is átadnak és a lakásfelújítás is meglódulhat. Ám még nagyon messze vagyunk az épületállomány érezhető javulásától. A legnagyobb baj, hogy nincs átfogó Zöld Biznisz koncepció, pedig több ágazatot is megtolna, ha lenne végre egy sok évre kiterjedő kormányzati stratégia. Legalább 3000 milliárd forintról van szó, ekkora pénzt tudna megmozgatni és a lakosság mellett vállalkozások százainak tenne jót. Megnéztük, milyen állapotban van 2021 elején az ország ingatlanállománya és mik a legfontosabb teendők.

Egy vizsgálat szerint hiába kötelező a tanúsítvány, sokakat nem érdekel az energiahatékonyság.

Az ingatlanpiacon G-vel kezdődik az energetikai ABC, háromból két lakás átlagos energetikai besorolású.

Csaknem háromszorosára nőtt a társasház kintlévősége az elmúlt öt év alatt. Egyre többen tartoznak, ráadásul a kötelező kiadások is megnőttek.

A magyar ingatlanpiac eljutott odáig, hogy a lakás árában elismerje az energetikai felújítások költségét, így annak megtérülésénél már nemcsak a rezsi csökkenését, de a lakás értéknövekedését is figyelembe lehet venni - olvasható az FHB Bank friss felmérésében.

A legtöbben szigetelnének, vagy ablakot cserélnének, hogy legalább harmadával csökkentsék a rezsit. Sokan azonban rokonoktól kérnek tanácsot, szakértőt csak kevesen keresnek meg.

Bár az év elejétől kötelező az ingatlan adás-vételhez csatolni az energetikai tanúsítványt, a vevőknél ez a szempont egyelőre csak a sokadik, az esetek döntő többségében a szerződés megírásakor kerül csak sor az eljárásra - derül ki a Duna House felmérésből.