A bank részletes elemzést készített a lakások energiahatékonyságáról, és arra a következtetésre jutott, hogy az energiatudatosságot erősíti kötelező minősítés rendszere. Magyarországon múlt év eleje óta lakást eladni, illetve bérbe adni csak energiatanúsítvánnyal lehet.
A felmérés szerint a panellakásoknak több mint egynegyede hőszigetelt, több mint egyharmadában cserélték ki az ablakokat, viszont csak egytizedükben korszerűsítették a fűtést.
70 ezerrel csökkent a fűtés, 1 millióval többet ér egy lakás
Példaként az óbudai "faluházat", az ország legtöbb lakással - 884-gyel - bíró panelépületét hozza fel a bank elemzése. Itt a komplex felújítás a homlokzat hőszigetelését, ablakcserét, fűtéskorszerűsítést jelentett, a tetőre pedig napkollektorokat szereltek.
Az egy lakásra jutó költség 1,3 millió forint volt, de ennek csak a negyedét fizették a lakók, a többi uniós támogatás, illetve állami- és önkormányzati forrás volt. A komplex energetikai felújítás után egy átlagos, 50 négyzetméteres lakást 1 millió forinttal drágábban lehet ma eladni a faluházban. A fűtési díj pedig évi 70 ezer forinttal, 150 ezerre csökkent.
Felújítás: hitelből?
Az elemzés szerint a legnagyobb megtakarítási lehetőség a családi házaknál van. Ezek fűtése évente 400-500 kilowatt energiát igényel, négyzetméterenként, ami 40-50 köbméter földgáz felhasználását igényli. A tégla társasházi lakások energia fogyasztása a családi házakénak a fele, mivel kisebb a lehűlő felületük.
Miután a lakásár emelkedése, és a fűtési költség csökkentése együtt, rentábilissá teszi az energetikai beruházást, egyre többen fontolják meg a hitelből történő felújítást. A közlemény megjegyzi, hogy a családok 2011-ben több hitelt vettek fel lakásfelújításra, mint -vásárlásra.
Újabb gazdasági feszültségek kerültek előtérbe. 
