Ingatlanközvetítők beszámolója szerint a tanúsítási eljárás kérdése a legtöbb esetben már csak a szerződés pillanatában kerül terítékre, a vásárlási szempontok közé még nem épült be igazán. Természetesen ez alól kivételt képeznek a legjobb „A és A+” besorolású ingatlanok, amelyeknél már a hirdetésekben is külön kiemelik ezt a tulajdonságot és ezzel megcélozzák a kisszámú, kifejezetten erre érzékeny vevői kört.
Panelek
A panelek esetében a D,E,F besorolás képezi az állomány háromnegyedét, ezen belül is a D kategória a legjelentősebb, önmagában is 40%-a az összes között. Az ennél jobbak a panelprogram keretein belül külső szigeteléssel felújított lakások, amelyek minimális esetben érik el az A-kategóriát, de a még kiváló B besorolás 11% és a szintén kitűnő C 7%-ot tesz ki.
Családi házak
A családi házak esetében az F (31%), a tégla lakásoknál pedig a G (25%) a leggyakoribb besorolás, és mindkettőnél látszik az egyenletes darabszám csökkenés ahogy haladunk a magasabb kategóriák felé.
A 2000 után épült ingatlanok
Az ilyen lakások 80%-a A,B vagy C besorolású, tehát mindenképp energiatakarékos ingatlantípus. A házak közül már csak 7% tartozik a legjobb A vagy A+ kategóriába, ami arányaiban harmada a lakásokénak, de B és C kategória teszi ki az eladott családi házak kb. 60%-át, ami szintén jó arány
Kötelező lesz az energetikai tanúsítvány
Idén tehát ezek az adatok jellemezték eddig a piac forgalmát. Amennyiben jövőre kötelező lesz az ingatlanhirdetések mellett feltüntetni a kínált lakás energetikai besorolását, vagyis jobban a vevők szeme előtt lesz ez a szempont is, úgy feltehetően átrendeződik majd a fenti kép is. Ez a változtatás elvileg január 9-től lépne életbe, de egyelőre nem tiszta a tervezet szövegezése, miszerint csak akkor kellene kötelezően feltüntetni a besorolást, ha már rendelkezésre áll a tanúsítvány. – zárja az elemzést Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője.
90 ezer tonna kőolajat a pozsonyi Slovnaft olajfinomítótól. 
