A nagy árstop-meghosszabítások közepette elsikkadt egy másik, kevésbé propagált intézkedés a kormány részéről: ez pedig az, hogy újabb két évvel, 2024. júliusig kitolták a kevésbé korszerű új lakások használatbavételi engedélyezését, ez már a harmadik ilyen akció hat éven belül. Így a beruházókon és a magánépítkezőkön csökken a teher és még két évig nem kötelező a közel nulla energiakibocsátású lakások építése. Ez olyan, mint amikor annak idején a kétütemű Trabantoknak adtak mindig egy kis türelmi időt, s ez most káros a piac számára – mondta munkatársunk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
Szakértőnk szerint ez ismét arra utal, hogy a kormány nem valamiféle jól átgondolt, valóban hosszú távú lakáspolitikát folytat, hanem mindig csak tüzet olt. Utalt arra is, hogy a szakmai szervezetek, köztük főleg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) folyamatosan bombázza a kabinetet az építésgazdaság igazi reformjára vonatkozó elképzeléseivel, de eddig ezek közül nem sokat vett fontolóra a kormány.
A legnagyobb gond a lakáspiacon a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság. Az új lakások kínálati oldala ugyan kapott egy lökést azzal, hogy határozatlan ideig (vélhetően 2028-ig - a szerk.) továbbra is él az 5 százalékos áfa, de a kínálat erősen csökkent és rövid távon nem is fog növekedni, mert a beruházók már nem nagyon tudják emelni a négyzetméterenként 1,3-1,4 millió forintos átlagárat, mert nemhogy akadozik, de visszaesőben van a kereslet. Amit a dráguló hitelek is apasztanak, gyakorlatilag 10-11 százalék alatti hitelt nem lehet már felvenni – fűzte hozzá.
A műsor második részében a kereskedelmi ingatlanpiacra gyakorolt energetikai nyomás következményeiről és a bérlői preferenciák látványos változásáról volt szó.
A teljes beszélgetést az alábbi linken lehet meghallgatni:
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
