Az elmúlt öt évben, 2008 és 2012 között 3,5 milliárd forintról 9,2 milliárdra nőtt a társasházak és lakásszövetkezetek közös költségből származó kintlevősége - mondta Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének elnöke.
A kintlevőség - átlagosan - a bevétel 6,49 százalékát teszi ki, és ez az arány már közel áll ahhoz, hogy az épületek működtetését veszélyeztesse - tette hozzá az elnök.
Az állammal fizettetnék egy részét
A kintlevőség egyik oka - a lakosság eladósodottsága mellett - az, hogy megnőtt a társasházak kötelező kiadása. A gázkészülékek felülvizsgálata, az energetikai tanúsítvány, a katasztrófavédelem körébe tartozó intézkedések egy átlagos, 165 lakásos épületben 2,2-3,3 millió forintot jelentenek. Farkas Tamás azt javasolja, hogy az állam - pályázati úton - vállalja át ezeknek a kötelező kiadásoknak az egyharmadát.
A rezsicsökkentés is gondot okozott
Farkas Tamás beszélt arról is, sok lakó a rezsicsökkentést úgy értelmezi, hogy a közös költség 10 százalékkal csökken. Ez azonban nem igaz, például egy 12 ezer forintos közös költséget az áram árának 10 százalékos csökkentése csak 624 forinttal mérsékli. Az így 11 376 forintra csökkent közös költségek ugyanakkor növeli a szerelési és egyéb költségek 800 forintos emelkedése. Így a rezsi csökkentése ellenére a közös költség növekedni fog - tette hozzá az elnök.
A kivitel 5,9 százalékkal ugrott meg. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
