|
| Orbán Viktor évértékelő beszédet mond (Fotó: MTI) |
Vasárnap tartott érértékelőjében az eddigiekhez képest meglehetősen sokat foglalkozott a magyar miniszterelnök a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal. Ebbe a gondolatmenetbe illesztve jelentette be Orbán Viktor, hogy Magyarország zöld kötvényt bocsát ki. A miniszterelnök részletekbe nem bocsátkozott, így nem tudjuk, hogy milyen értékben történhet a kötvénykibocsátás, illetve azt sem, pontosan milyen célra használnák fel ezt a hitelt.
Általánosságban ugyanakkor el lehet mondani, hogy az ilyen típusú értékpapírok viszonylag újkeletűek, az első "zöld címkével" ellátott kötvény az Európai Beruházási Bankhoz fűződik. Később több más vállalat jelentkezett a piacon, majd 2016-ban Lengyelország volt az első állam, amely ilyen értékpapírt bocsátott ki, őket azóta több más állam is követte. Európában Németország, Franciaország és Hollandia értékesített a legnagyobb értékben ilyen állampapírokat, míg globálisan az USA és Kína számítanak a legnagyobb szereplőnek.
A zöld kötvények egyébként nem sokban különböznek a normál kötvénytől, a legnagyobb differencia a befolyó pénz célhoz kötöttségében van, kimondottan olyan beruházásokat finanszíroznak belőle, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy klímavédelmi előnye. A kötvénykibocsátás során jellemzően megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat finanszíroznak, de gyakran fordítják infrastrukturális célokra, így például a tömegközlekedés környezetbarát fejlesztésére, esetleg szennyvíz- vagy hulladékkezelési projektekre.
A műsorban a zöld kötvények mellett szóba került a koronavírus várható gazdasági hatása. Amennyiben a mostani járvány elhúzódik, akkor ugyanis a kínai gyáripar leállása miatt egy elfelejtett problémával szembesülhet a nyugati világ. A globális beszállítói láncokban való jelentős kínai részvétel miatt számos területen fenyeget (átmeneti) áruhiány. A hazai sajtóban a járműipar került a fókuszba, de emellett a telekommunikációs eszközök és a szórakoztatóelektronika területén is hasonló problémák jelentkezhetnek. A fentiek mellett viszont számos más iparágat is fenyeget ez a probléma, így például a gyógyszeripart is. Azt egyelőre nem lehet látni, hogy a járvány mikor érhet véget, és milyen ütemben tudják újraindítani a gyártókapacitásokat.
Ez a kérdés egyébként a befektetőket és elemzőket is megosztja. A részvénypiaci szárnyalás azt tükrözi, hogy minden rendben van a világban, a vezető indexek napról-napra újabb rekordokat állítanak fel. A kötvénypiacon viszont gazdasági nehézségeket áraznak. Hasonló a helyzet a konjunkturális indikátornak tekintett alapanyagnál (olaj, réz), amelyek recessziót áraznak.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
