Egy évtizede még nem is nagyon létezett zöld kötvény, ehhez képest idén az első negyedévben már 47 milliárd dollárnyit bocsátottak ki ilyen értékpapírból a Moody's hitelminősítő adatai szerint. A kizárólag zöld beruházások finanszírozására fordítható forrásokat biztosító kötvényekből 2019-ben összesen 200 milliárd dollár értékben bocsáthatnak ki a 2018-as 167 milliárd dolláros érték után.
Japán kormányzati nyugdíjbefektetési alapját is egyre jobban érdekli a téma, miután a portfóliómenedzserektől azt várják, hogy befektetési döntéseik meghozatalakor egyre inkább vegyenek figyelembe környezeti, társadalmi vagy kormányzati szempontokat is. Márpedig a zöld kötvények vásárlása pont megfelelne az ilyen kritériumoknak - vélik a közel 400 ezer milliárd forintnak (!) megfelelő összegű befektetéseket kezelő alapnál. Ezt egy június végi közleményében írták - a nyugdíjalap befektetési vezetője, Hiro Mizuno viszont most azt mondta a Financial Times-nak, hogy egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az ilyen kötvények "mainstream befektetési termékek" lehetnek.
Csak akkor éri meg a macera a zöld kötvénnyel, ha tolonganak érte a befektetők
Szerinte a kibocsátók szempontjából a zöld kötvények kibocsátásának megszervezése költséges, bonyolult és nehézkes. A befektetők számára viszont szimplán csak ugyanolyan minősítésű és hozamú kötvények, mint a "normál" papírok, viszont kisebb a likviditásuk.
Mizuno szerint ha valóban fejleszteni akarják a zöld kötvények piacát, akkor költséghatékonnyá kell tenni őket a kibocsátók számára. A Verizon példáját hozta fel: idén az amerikai telko-szolgáltató 1 milliárd dolláros zöldkötvény-aukcióján nyolcszoros volt a túljegyzés, így a hozamot be tudták nyomni a "normál" kötvények hozama alá - magyarán összességében jóval olcsóbban jutott forráshoz a cég, mint ha hagyományos kötvényeket bocsátott volna ki. Ha egy kibocsátó azt tapasztalja, hogy a zöld kötvényei iránt rendre sokkal nagyobb a kereslet, akkor az ilyen papírok kibocsátásaval járó többletköltségeket a piac képes kiegyenlíteni - véli Mizuno.
Vannak kétségek
A japán befektetési szakember egy tavaly novemberi ENSZ-konferencián "lose-lose" címkét aggatott a zöld kötvényekre, magyarán úgy vélekedett, hogy az ilyen papírokon mindenki csak veszíthet. Ez nagyon nem tett jót a piacnak, miután a portfóliómenedzserek és a többi intézményi befektető rendszerint odafigyel a gigantikus japán nyugdíjalaptól érkező jelzésekre.
|
| Hiro Mizuno Fotó: ICGN |
Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, az egyébként a rendkívül szexi környezet- és klímavédelmi témára felfűzött zöld kötvényekkel kapcsolatban még valóban vannak megválaszolatlan kérdések, a szabályozás még gyerekcipőben sem jár. Nehéz definiálni és mérni egy beruházás klíma- vagy környezetbarát jellegét illetve annak mértékét, nem tudni, mi történik, ha a zöld cél, amelyre hivatkozva kibocsátották a papírt, nem valósul meg, és persze rendezni kell a zöld besorolást visszaélésszerűen használók kérdését is – erre már egy külön angol kifejezés is született, a greenwashing.
Mizuno tehát nincs egyedül a zöld kötvényeket övező kétségeivel és kérdéseivel. Így állhatott elő az a fura helyzet, hogy egyik oldalról a japán nyugdíjalap, amelyre Japán (és azért a világ) befektetési szakemberei egyfajta véleményvezérként tekintenek, a zöld kötvények népszerűsítését tervezi, és maga is vásárolt egy 500 milliós pakkot "ízelítőnek", a másik oldalról viszont ugyanennek a cégnek a befektetési vezetője kétségeit fejezi ki a témával kapcsolatban. Ha ezekre a felmerülő kérdésekre nem születnek megfelelő válaszok, megvan a kockázata annak, hogy a zöld kötvény csak egy múló szeszély lesz - véli Mizuno.
A 2026-os költségvetés nemzeti kormányra épít, nem küld pénzt Ukrajnába, és kiterjeszti az árrésstopot a háztartási cikkekre is. 
