Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A magyar járműgyártás az utóbbi években komoly sikertörténet volt. A járvány miatt viszont előbb a gyártósorok álltak le, majd a vevők is eltűntek, így az értékesítés is lenullázódott. Rövid távon ez óriási problémákat okoz, a helyzet viszont talán nem olyan tragikus, mint amilyennek tűnik.

A cikk a Piac & Profit magazin június-júliusi számában jelent meg. 

A következő lapszám augusztus 26-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

Csalódást keltő hírt kaptak június elején a német autógyárak annak ellenére, hogy Angela Merkel kormánya a vártnál nagyobb léptékű gazdaságösztönző csomagot jelentett be, aminek részét képezte egy autóvásárlási program is. Ez azonban – a cégek erős lobbizása ellenére – nem terjedt ki a benzin- és dízelüzemű járművekre, kizárólag elektromos és hibrid autók vásárlására szól a támogatás. A döntés szerint a korábbi háromezer helyett hatezer euró támogatás jár a 40 ezer eurónál olcsóbb elektromos autókra, míg a plug-in hybridek esetében az állam 4500 euróval segíti a vásárlást.

Az adott árkategóriában a Volkswagen a névadó márka alatt rendelkezik ilyen modellel, de például a piacon lévő elektromos Audi drágább a megadott limitnél. Hasonló a helyzet a Mercedesszel, amelynek a legnépszerűbb elektromos motorral szerelt változata sem jogosult a támogatásra. A fentiek pedig finoman fogalmazva sem jelentenek túl sok jót a magyar gazdaság és azon belül a hazai járműipar számára.

Nagy lett a járműipar súlya

A magyar gazdaság legfontosabb iparága az utóbbi egy évtized beruházásainak köszönhetően a járműipar lett. A szektor termelési értéke tavaly 9500 milliárd forintot tett ki, ezzel a hazai GDP öt százalékát adta. Mindemellett a külkereskedelem szempontjából is kiemelt szerepe van a járműiparnak, hiszen az export ötöde származik ilyen tevékenységből.

Ráadásul a médiában rendszeresen megjelenő nagy gyárak, mint az Audi, a Mercedes vagy a Suzuki alatt nagyon komoly beszállítói rendszer alakult ki. A beszállítók között éppen úgy találunk multinacionális óriásokat – például a Boscht vagy a Continentalt –, mint dinamikusan fejlődő, magyar tulajdonú vállalatokat. Ezek alapján már talán kevésbé meglepő adat, hogy Magyarországon 740 autóiparhoz kötődő vállalat működik. E cégek 176 ezer embert foglalkoztatnak közvetlenül, az őket támogató egyéb szolgáltatókkal – legyen szó létesítményüzemeltetésről vagy éppen informatikáról – számolva pedig azt mondhatjuk, hogy nagyságrendileg 200 ezer magyar megélhetése múlik a hazai autóiparon.

Tavaly nem volt gond a németek gyengélkedése

A mostani helyzetben éppen úgy hallhatunk végletesen pesszimista hangokat, mint bizakodókat. A pesszimisták szerint a német autógyártókat eleve rossz időpontban érte a válság, amely alaposan megroppantotta őket. Ha a statisztikákat nézzük, azok valóban nem túl hízelgők, hiszen rekordmértékben, a vártnál erősebben csökkent az ipar teljesítménye Németországban: éves összevetésben ár- és naptári hatással kiigazítva 25,3 százalékot zuhant, ami az adatok közlésének kezdete, 1991 januárja óta a legrosszabb érték, úgyhogy már márciusban is 10 százalék feletti volt a visszaesés. A háttérben a koronavírus-járvány miatt elrendelt gyárleállások állnak. Az ipari termelésen belül egyébként a legmeredekebb, 74,6 százalékos csökkenést az autógyártás szenvedte el áprilisban.

A gyenge német számok a hazai adatokban is visszaköszöntek, hiszen a magyar járműgyártás már márciusban döcögött, majd áprilisban térdre rogyott, a magyar ipari termelés áprilisban a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint pedig 36,6 százalékkal zuhant vissza. Májusban viszont már számos korlátozáson könnyített a kormányzat, a nagy autógyártók is újra kinyitottak, így a legrosszabbon vélhetőleg túl vagyunk.

Ráadásul nemcsak a kínálati, hanem a keresleti oldal is összeomlott, hiszen az Európai Unióban az új autók értékesítése áprilisban az egy évvel korábbiakhoz képest átlagosan 76 százalékkal esett vissza. Tragikus volt a helyzet az olaszoknál és a spanyoloknál, hiszen ezekben az államokban a visszaesés 97 százalékos volt, és siralmas volt a helyzet Franciaországban és az Egyesült Királyságban is. Csak ezekkel az adatokkal összehasonlítva mondhatjuk azt, hogy jobb volt a helyzet Németországban, ahol a zuhanás „csak” 66 százalék.

Miben bízhat Magyarország?

Amiatt, hogy eltérően a korábbi válságoktól, a koronavírus-járvány kínálati és keresleti sokkot is hozott, számos kérdés kapcsán a szakértők is csak tapogatóznak a ködben. A korábbi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy nem kell feltétlenül pánikba esni.

Az optimizmust táplálhatja többek között az, hogy a magyar és a német ipar az utóbbi években már elvált egymástól. Miközben tavaly például a magyar járműipar rekordot rekordra halmozott, addig Németországban a szektor termelése már 2019-ben is visszaesett, nem is akárhogy, a kilencszázalékos gyengülés 23 éves mélypontot jelent. Ennek hátterében persze részben az áll, hogy az autógyártók nagyon sok tevékenységet kiszerveztek az anyaországból, és globális értékláncokat hoztak létre.

A világban szanaszét szórt üzemek és beszállítók kockázatára a mostani járvány rávilágított, hiszen a kínai beszállítók leállása akkor is európai gyárbezárásokat hozott volna, ha a vírus nem söpör keresztül a kontinensünkön. Számos szakértő látja úgy, hogy a globális láncok esetében, ha teljes paradigmaváltásra nem is kerül sor, de racionálisan biztonságosabbá tételükre igen. Számos nagyvállalat vezetője van azon a véleményen, hogy a mostani tapasztalatok alapján szükséges lesz újragondolni az ellátási láncokat és a logisztikát.

A magyar járműgyártás szempontjából fontos Daimler első számú vezetője, Ola Källenius, viszont nem osztja ezt a nézetet. Miután úgy építették fel az ellátási láncukat, hogy az rugalmas és válságálló legyen, egyetlenegy Mercedes sem maradt legyártatlanul ellátólánci gondok miatt. A rendszer ráadásul komoly hasznot hozott nekik az elmúlt 20 év során, így részükről semmi értelme nincs most az egészet a sutba dobni.

Ettől függetlenül jó esély van arra, hogy a termelés egy részét a vállalatok a felvevőpiacokhoz közelebb hozzák. Amennyiben ez nemcsak fellángolás, hanem annál komolyabb lesz, akkor annak a magyar gazdaság az egyik nyertese lehet, hiszen a hazánkban felhalmozódott tudás és az itteni munkaerő vonzó lehet az autógyártó nagyágyúknak.

Fenntarthatósági célok a járvány előtt

A válság kitörése elején kerestük meg a nagy magyarországi autógyártókat, hogy megtudjuk, milyen technológiai fejlesztésekkel próbálnak igazodni a környezettudatossághoz. S bár a járvány sok tervet felülírhatott, a fenntarthatósági szempontok továbbra is prioritást élveznek a gyártás újrapozicionálásában.

Az Audi AG 2025-ig több mint 30 elektromos modellt visz az utakra, valamint 30 százalékkal csökkenteni kívánja járműflottája szén-dioxid-lábnyomát a 2015-ös szinthez képest. A célkitűzések eléréséhez a magyar vállalat is nagymértékben hozzájárul, közölte a Piac & Profittal az Audi Hungaria.

A győri cégnél 2018-ban kezdődött meg az elektromos motorok sorozatgyártása, 2019-ben pedig Magyarországon elsőként elindult a mild-hibrid technológiájú autók – az elektromos hajtású Audi Q3 modellek – sorozatgyártása is. Az elektromos motorok részaránya várhatóan növekedni fog a gyártási volumenükben.

A magyarországi cég előreláthatólag már idén szén-dioxid-semleges vállalat lesz. Hőenergia-igényének több mint 70 százalékát már ma is megújuló, geotermikus energiából fedezi, és idén helyezi üzembe gyárterületén Európa legnagyobb, tetőn kialakított napelemparkját is. A környezettudatosságot jelzi az is, hogy 2019-től szén-dioxid-semleges vonatok közlekednek Győr és a vállalat németországi székhelye, Ingolstadt között.

A kecskeméti Mercedes Benz-gyár az egy személygépkocsira eső energiafelhasználást 30, a vízfelhasználást 20, a szén-dioxid-kibocsátást pedig több mint 30 százalékkal csökkentette a termelésben 2013 és 2018 között, a hulladék-újrahasznosítási arányát pedig 50-ről csaknem 100 százalékra növelte, tudatta a cég lapunkkal. Az elmúlt hét évben több mint kétezer fát ültettek a gyár területén, papíralapú dokumentációról fokozatosan digitális megoldásokra állnak át, és teljes egészében megtérítik a munkavállalóknak a munkába járáshoz szükséges buszjegyet. A kecskeméti gyár a tervek szerint idén átáll szén-dioxid-semleges áram felhasználására. A gyárterület külső világítását már most LED-es lámpák adják, és 2021-ig a belső világítást is átállítják LED-ekre.

A Mercedes-Benz 2022-től minden európai gyárában szén-dioxid-semleges személygépkocsi-gyártást tervez, 2022-ig a teljes portfólió minden szegmensében kínál majd elektromos meghajtású modelleket, 2039-re pedig szén-dioxid-semleges új személygépkocsi-flotta felállítását tűzte ki célul – tudtuk meg a vállalattól, igaz, ekkor még szó nem volt a koronavírusról.

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerint a környezettudatosság nem új keletű kérdés a német gazdaság számára, de az aktuális viták nyomán – Németországban és világszerte – a vállalatok felgyorsítják az alkalmazkodási stratégiák kidolgozását. „Ezek a stratégiák rövid távon ugyan komoly kihívások elé állíthatnak sok céget, hosszabb távon azonban a termék- és szolgáltatás-portfólió átalakítása, a termelési folyamatok hatékonyabbá tétele és az üzleti modellek megújítása segítheti a versenyképesség növelését – mondta a Piac & Profitnak Sávos András, a DUIHK elnöke. Szerinte a járműiparban már javában folyik ez a szerkezetátalakítás, de hasonló folyamatok várhatók más termelő ágazatokban és a szolgáltatási szektorban is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat 130 milliós veszteséget termelt a DVSC az NBII-ben
Székely Sarolta | 2021. május 9. 17:56
Nemcsak a koronavírus-járvány és a miatta felborult mindennapok miatt volt eseménydús éve a debreceni focicsapatnak. Az NBI-ből történő kiesés a csapat mögött álló társaság gazdálkodásán is meglátszódott - persze, ebben az esetben nem lehet teljesen elkülöníteni, a számokra milyen mértékig hatott a COVID és milyen mértékig az NBII-es szereplés. 
Vállalat Hosszas huzavona után lett vége a kétes ingatlanhiteleket nyújtott cégnek
Csabai Károly | 2021. május 9. 12:21
A Magyar Ingatlanhitel Zrt.-vel szemben még a 2000-es évek elején merült fel a gyanú, eleve azért adott lakáshiteleket, hogy aztán megszerezhesse az adósok ingatlanait. Többszöri bírságolás után a felügyelet 2014 októberében vonta vissza a pénzügyi vállalkozás engedélyét, s kezdeményezte a felszámolását. Ez zárult le a napokban, amelyet követően a cégbíróság törölte a társaságot. 
Vállalat 30 milliárdos támogatást ad a kormány a versenyképesség-növelésére
MTI | 2021. május 9. 10:16
A versenyképesség növelésére irányuló újabb támogatási programot indít a kormány 30 milliárd forint értékben - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán vasárnap.
Vállalat Pénzre váltanák a követőiket, de a netes gyűlölködésből nem kérnek a futballklubok
Marosi Gergely | 2021. május 8. 12:21
Futballklubok, játékosok és szervezetek sora sötétítette el közösségimédia-csatornáit május 1. és 4. között, ezzel tiltakozva a gyűlölködő, illetve rasszista kommentáradat, valamint a különféle platformok szerintük nem megfelelő moderálása miatt. Gesztusnak látványos volt, de ha az összes üzleti és kommunikációs érv a közösségimédiás-jelenlét növelése mellett szól, kivonulni aligha lehet, a teljes megrendszabályozás meg szélmalomharcnak tűnik.
Vállalat Valakik nagyot kaszálnak Mészáros Lőrinc vidéki szállodáinak felújításán
Vég Márton | 2021. május 7. 15:55
Több évtizedes építőipari tapasztalattal rendelkező cégek dolgoznak Mészáros Lőrinc vidéki szállodáinak kicsinosításán, de a Hunguest Hotels a konkrét neveket nem hozza nyilvánosságra, pedig a vissza nem térítendő állami milliárdokat is felhasználva dübörög a renoválás.
Vállalat Vége Bige László házi őrizetének
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 6. 18:34
Megszüntette Bige László házi őrizetét a Nyíregyházi Törvényszék - tájékoztatta a vállalkozó tulajdonában álló Nitrogénművek Zrt. az MTI-t.
Vállalat Eldőlt: nem tolják ki a céges beszámolók leadási határidejét
Privátbankár.hu | 2021. május 4. 14:05
De mégis van mód a halasztásra. 
Vállalat Budai luxusvillában telepedett le milliárdos tőkével a "trafikos" Sánta-család új cége
Vég Márton | 2021. május 4. 05:17
A trafik-ügyből ismert hódmezővásárhelyi Sánta-család átrendezte az Országos Dohányboltellátó mögötti céghálót, miközben megjelentek egy budai luxusvillában is, megcélozva az ingatlanpiacot. Drágul a cigi, bővül az illegális kereskedelem, és egyre több a pályázat nélkül, államilag kijelölt trafik.
Vállalat Száműznék a vasbetont - ezen dolgozik két cég 681 milliós állami támogatással
MTI | 2021. május 2. 07:23
A vasbetont kiváltó előre gyártott betonelemek gyártási technológiáján dolgozik az Uvaterv Zrt., a Ferrobeton Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a projekthez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 681,749 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított - közölte a konzorciumvezető Uvaterv Zrt. Az 1,045 milliárd forint összköltségvetésű fejlesztésben a fennmaradó részt a két cég önerőből finanszírozza.
Vállalat Vakarhatják a fejüket az iparvállalatok - kellemetlen lesz ez a drágulás
Király Béla | 2021. május 1. 12:23
Az Európai Unió környezetvédelmi előírásai ugyan előremutatónak számítanak, ám számos iparvállalatnak okoz nehézséget ezek teljesítése. Erre reagálva mind többen próbálják emissziós kvóta vásárlással orvosolni a helyzetet, ami viszont azok árát rekordszintre hajtotta.
hírlevél
depositphotos