A cikk a Piac & Profit magazin június-júliusi számában jelent meg.
A következő lapszám augusztus 26-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>
Csalódást keltő hírt kaptak június elején a német autógyárak annak ellenére, hogy Angela Merkel kormánya a vártnál nagyobb léptékű gazdaságösztönző csomagot jelentett be, aminek részét képezte egy autóvásárlási program is. Ez azonban – a cégek erős lobbizása ellenére – nem terjedt ki a benzin- és dízelüzemű járművekre, kizárólag elektromos és hibrid autók vásárlására szól a támogatás. A döntés szerint a korábbi háromezer helyett hatezer euró támogatás jár a 40 ezer eurónál olcsóbb elektromos autókra, míg a plug-in hybridek esetében az állam 4500 euróval segíti a vásárlást.
Az adott árkategóriában a Volkswagen a névadó márka alatt rendelkezik ilyen modellel, de például a piacon lévő elektromos Audi drágább a megadott limitnél. Hasonló a helyzet a Mercedesszel, amelynek a legnépszerűbb elektromos motorral szerelt változata sem jogosult a támogatásra. A fentiek pedig finoman fogalmazva sem jelentenek túl sok jót a magyar gazdaság és azon belül a hazai járműipar számára.
Nagy lett a járműipar súlya
A magyar gazdaság legfontosabb iparága az utóbbi egy évtized beruházásainak köszönhetően a járműipar lett. A szektor termelési értéke tavaly 9500 milliárd forintot tett ki, ezzel a hazai GDP öt százalékát adta. Mindemellett a külkereskedelem szempontjából is kiemelt szerepe van a járműiparnak, hiszen az export ötöde származik ilyen tevékenységből.
Ráadásul a médiában rendszeresen megjelenő nagy gyárak, mint az Audi, a Mercedes vagy a Suzuki alatt nagyon komoly beszállítói rendszer alakult ki. A beszállítók között éppen úgy találunk multinacionális óriásokat – például a Boscht vagy a Continentalt –, mint dinamikusan fejlődő, magyar tulajdonú vállalatokat. Ezek alapján már talán kevésbé meglepő adat, hogy Magyarországon 740 autóiparhoz kötődő vállalat működik. E cégek 176 ezer embert foglalkoztatnak közvetlenül, az őket támogató egyéb szolgáltatókkal – legyen szó létesítményüzemeltetésről vagy éppen informatikáról – számolva pedig azt mondhatjuk, hogy nagyságrendileg 200 ezer magyar megélhetése múlik a hazai autóiparon.
Tavaly nem volt gond a németek gyengélkedése
A mostani helyzetben éppen úgy hallhatunk végletesen pesszimista hangokat, mint bizakodókat. A pesszimisták szerint a német autógyártókat eleve rossz időpontban érte a válság, amely alaposan megroppantotta őket. Ha a statisztikákat nézzük, azok valóban nem túl hízelgők, hiszen rekordmértékben, a vártnál erősebben csökkent az ipar teljesítménye Németországban: éves összevetésben ár- és naptári hatással kiigazítva 25,3 százalékot zuhant, ami az adatok közlésének kezdete, 1991 januárja óta a legrosszabb érték, úgyhogy már márciusban is 10 százalék feletti volt a visszaesés. A háttérben a koronavírus-járvány miatt elrendelt gyárleállások állnak. Az ipari termelésen belül egyébként a legmeredekebb, 74,6 százalékos csökkenést az autógyártás szenvedte el áprilisban.
A gyenge német számok a hazai adatokban is visszaköszöntek, hiszen a magyar járműgyártás már márciusban döcögött, majd áprilisban térdre rogyott, a magyar ipari termelés áprilisban a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint pedig 36,6 százalékkal zuhant vissza. Májusban viszont már számos korlátozáson könnyített a kormányzat, a nagy autógyártók is újra kinyitottak, így a legrosszabbon vélhetőleg túl vagyunk.
Ráadásul nemcsak a kínálati, hanem a keresleti oldal is összeomlott, hiszen az Európai Unióban az új autók értékesítése áprilisban az egy évvel korábbiakhoz képest átlagosan 76 százalékkal esett vissza. Tragikus volt a helyzet az olaszoknál és a spanyoloknál, hiszen ezekben az államokban a visszaesés 97 százalékos volt, és siralmas volt a helyzet Franciaországban és az Egyesült Királyságban is. Csak ezekkel az adatokkal összehasonlítva mondhatjuk azt, hogy jobb volt a helyzet Németországban, ahol a zuhanás „csak” 66 százalék.
Miben bízhat Magyarország?
Amiatt, hogy eltérően a korábbi válságoktól, a koronavírus-járvány kínálati és keresleti sokkot is hozott, számos kérdés kapcsán a szakértők is csak tapogatóznak a ködben. A korábbi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy nem kell feltétlenül pánikba esni.
Az optimizmust táplálhatja többek között az, hogy a magyar és a német ipar az utóbbi években már elvált egymástól. Miközben tavaly például a magyar járműipar rekordot rekordra halmozott, addig Németországban a szektor termelése már 2019-ben is visszaesett, nem is akárhogy, a kilencszázalékos gyengülés 23 éves mélypontot jelent. Ennek hátterében persze részben az áll, hogy az autógyártók nagyon sok tevékenységet kiszerveztek az anyaországból, és globális értékláncokat hoztak létre.
A világban szanaszét szórt üzemek és beszállítók kockázatára a mostani járvány rávilágított, hiszen a kínai beszállítók leállása akkor is európai gyárbezárásokat hozott volna, ha a vírus nem söpör keresztül a kontinensünkön. Számos szakértő látja úgy, hogy a globális láncok esetében, ha teljes paradigmaváltásra nem is kerül sor, de racionálisan biztonságosabbá tételükre igen. Számos nagyvállalat vezetője van azon a véleményen, hogy a mostani tapasztalatok alapján szükséges lesz újragondolni az ellátási láncokat és a logisztikát.
A magyar járműgyártás szempontjából fontos Daimler első számú vezetője, Ola Källenius, viszont nem osztja ezt a nézetet. Miután úgy építették fel az ellátási láncukat, hogy az rugalmas és válságálló legyen, egyetlenegy Mercedes sem maradt legyártatlanul ellátólánci gondok miatt. A rendszer ráadásul komoly hasznot hozott nekik az elmúlt 20 év során, így részükről semmi értelme nincs most az egészet a sutba dobni.
Ettől függetlenül jó esély van arra, hogy a termelés egy részét a vállalatok a felvevőpiacokhoz közelebb hozzák. Amennyiben ez nemcsak fellángolás, hanem annál komolyabb lesz, akkor annak a magyar gazdaság az egyik nyertese lehet, hiszen a hazánkban felhalmozódott tudás és az itteni munkaerő vonzó lehet az autógyártó nagyágyúknak.
Fenntarthatósági célok a járvány előtt
A válság kitörése elején kerestük meg a nagy magyarországi autógyártókat, hogy megtudjuk, milyen technológiai fejlesztésekkel próbálnak igazodni a környezettudatossághoz. S bár a járvány sok tervet felülírhatott, a fenntarthatósági szempontok továbbra is prioritást élveznek a gyártás újrapozicionálásában.
Az Audi AG 2025-ig több mint 30 elektromos modellt visz az utakra, valamint 30 százalékkal csökkenteni kívánja járműflottája szén-dioxid-lábnyomát a 2015-ös szinthez képest. A célkitűzések eléréséhez a magyar vállalat is nagymértékben hozzájárul, közölte a Piac & Profittal az Audi Hungaria.
A győri cégnél 2018-ban kezdődött meg az elektromos motorok sorozatgyártása, 2019-ben pedig Magyarországon elsőként elindult a mild-hibrid technológiájú autók – az elektromos hajtású Audi Q3 modellek – sorozatgyártása is. Az elektromos motorok részaránya várhatóan növekedni fog a gyártási volumenükben.
A magyarországi cég előreláthatólag már idén szén-dioxid-semleges vállalat lesz. Hőenergia-igényének több mint 70 százalékát már ma is megújuló, geotermikus energiából fedezi, és idén helyezi üzembe gyárterületén Európa legnagyobb, tetőn kialakított napelemparkját is. A környezettudatosságot jelzi az is, hogy 2019-től szén-dioxid-semleges vonatok közlekednek Győr és a vállalat németországi székhelye, Ingolstadt között.
A kecskeméti Mercedes Benz-gyár az egy személygépkocsira eső energiafelhasználást 30, a vízfelhasználást 20, a szén-dioxid-kibocsátást pedig több mint 30 százalékkal csökkentette a termelésben 2013 és 2018 között, a hulladék-újrahasznosítási arányát pedig 50-ről csaknem 100 százalékra növelte, tudatta a cég lapunkkal. Az elmúlt hét évben több mint kétezer fát ültettek a gyár területén, papíralapú dokumentációról fokozatosan digitális megoldásokra állnak át, és teljes egészében megtérítik a munkavállalóknak a munkába járáshoz szükséges buszjegyet. A kecskeméti gyár a tervek szerint idén átáll szén-dioxid-semleges áram felhasználására. A gyárterület külső világítását már most LED-es lámpák adják, és 2021-ig a belső világítást is átállítják LED-ekre.
A Mercedes-Benz 2022-től minden európai gyárában szén-dioxid-semleges személygépkocsi-gyártást tervez, 2022-ig a teljes portfólió minden szegmensében kínál majd elektromos meghajtású modelleket, 2039-re pedig szén-dioxid-semleges új személygépkocsi-flotta felállítását tűzte ki célul – tudtuk meg a vállalattól, igaz, ekkor még szó nem volt a koronavírusról.
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerint a környezettudatosság nem új keletű kérdés a német gazdaság számára, de az aktuális viták nyomán – Németországban és világszerte – a vállalatok felgyorsítják az alkalmazkodási stratégiák kidolgozását. „Ezek a stratégiák rövid távon ugyan komoly kihívások elé állíthatnak sok céget, hosszabb távon azonban a termék- és szolgáltatás-portfólió átalakítása, a termelési folyamatok hatékonyabbá tétele és az üzleti modellek megújítása segítheti a versenyképesség növelését – mondta a Piac & Profitnak Sávos András, a DUIHK elnöke. Szerinte a járműiparban már javában folyik ez a szerkezetátalakítás, de hasonló folyamatok várhatók más termelő ágazatokban és a szolgáltatási szektorban is.
Az alapokba hullott az állampapír-piaci kamateső 
