Így kényszerítette térdre a világot a koronavírus

A cikk a Piac & Profit magazin április-májusi számában jelent meg. 

A következő lapszám június 25-én jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

Víruskezelés magyarosan

Úgy tudni, egy 55 éves férfi az, aki 2019. november 17-én Kínában koronavírussal megfertőződött, és ő az, akitől elindulhatott az egész Földet érintő járvány. A fertőzés gócpontja azóta áthelyeződött az Európai Unió tagállamaiba és Amerikába.

2019. december 12-én a sajtóban arról számoltak be, hogy egy új – korábban emberben nem azonosított – rendkívül fertőző koronavírustörzs jelent meg Közép-Kína legnépesebb városában, Vuhanban. Hivatalos neve „koronavírus-betegség 2019”, melynek rövidített változata a COVID-19. Szilveszter napján már arról adtak hírt a kínai egészségügyi hatóságok, hogy ismeretlen eredetű tüdőgyulladás-járvány zajlik Kínában. Bár december 8-ra tehető az első koronavírusos beteg diagnosztizálása, a járvány rendkívül gyors terjedéséhez hozzájárult, hogy kezdetben a fertőzéses esetek túlnyomó része dokumentálatlan maradt, és akkor még arra sem figyeltek, hogy megfelelő legyen a személyes távolságtartás.

A hivatalos dokumentumok szerint a kínai hatóságok próbálták a lehető legjobban visszakövetni, ki lehetett az a személy, akitől elindulhatott az egész Földet érintő járvány. Úgy tudni, egy 55 éves férfi az, aki 2019. november 17-én Kínában koronavírussal megfertőződött. A szakemberek a már jól ismert influenzajárvánnyal hasonlították össze az addig ismeretlen kórt, és megdöbbenve tapasztalták, hogy az új humán koronavírus-járvány fertőzési képessége és halálozási aránya is többszöröse az influenzáénak, főleg 70 év feletti emberek és betegek esetében

2020. január 5-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pekingi regionális irodája értesítést kapott Vuhanból ismeretlen okú tüdőgyulladásos betegek nagyobb csoportjáról, akiknél a klinikai tünetek elsősorban láz, néhány betegnél légzési nehézség, és a mellkasi röntgenfelvételek tüdőgyulladást mutatnak. Arról is tájékoztatták a WHO-ot, hogy akinél légzési nehézséget okoz a fertőzés, nagyon gyorsan romolhat az állapota még a lélegeztetőgép ellenére is.

A nap, mikor kimondták: ez világjárvány

Február 24-én dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója már nagyon aggasztónak találta az új megbetegedések számát Olaszországban, Dél-Koreában és Iránban, de kijelentette, hogy még nincs pandémia, azaz világméretű járvány. Ezzel egyidejűleg a kínai orvosok és tudósok arról számoltak be, hogy az influenzára használt antibiotikumok hatástalanok, és nekikezdtek a koronavírus elleni vakcina, valamint a már kialakult betegséget kezelő gyógyszer kifejlesztéséhez. A Pekingi Egyetem és a sanghaji Pasteur Intézet kutatói azt állapították meg, hogy a járvány kitörése alatt a COVID-19 két vírustörzsre vált szét, és az egyik törzs sokkal agresszívebb a másiknál. Ezt európai kutatók nem erősítették meg.

Március 11-én a WHO világjárvánnyá nyilvánította a COVID-19 koronavírus-járványt. Jelentésük szerint a bizonyított COVID-19-betegek esetei alapján, a betegség 3-4 százalék között végződik halállal, ami jóval magasabb, mint a szezonális influenza egy százalék alatti halálozási rátája. Szaporodási gyakorisága 2,2-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,2 másik személyt fertőz meg. Összehasonlításképpen: egy influenzás beteg 1,3 embert betegít meg, s mindaddig, amíg ez az érték 1,0 alá nem csökken, a járvány tovább terjed.

Még februárban kínai epidemiológusok matematikai modellezés segítségével azt jósolták, hogy áprilisra végleg eltűnhet Kínából a koronavírus-járvány kórokozója, s március 19-re a gócpontjak számító Vuhanban végre tényleg nem történt új megbetegedés. Csakhogy közben a világjárvány gócpontja áthelyeződött az Európai Unió államaiba, ahol szinte minden országban soha nem látott élethelyzeteket okozott. A halálozásokat tekintve Olaszország mellé rohamos tempóban csatlakozott Spanyolország, Franciaország, Anglia is, sőt, közben Amerikában is gellert kapott a fertőzés.

Magyarország: egyelőre lapos a járványgörbe

Magyarországon már január 31-én megalakították a járvány elleni védekezésért felelős operatív törzset, az első koronavírusos beteget pedig március 4-én diagnosztizálták hazánkban, sőt mindjárt két iráni diáknál mutattak pozitivitást a tesztek, ezért rá egy hétre Orbán Viktor miniszterelnök ki is hirdette a veszélyhelyzetet. Az elmaradt Nemzeti Ünnep napján, március 15-én halt meg az első magyar 75 éves beteg koronavírusban. Bár a koronavírus leginkább idős, krónikus betegségekkel küzdő embereknél válik súlyossá, a külföldi sajtó fiatal páciensekről is ír, akik semmilyen alapbetegségben nem szenvedtek, mégis lélegeztetőgépre kerültek. A fiatalok és a gyerekek között szerencsére még mindig nagyon alacsony a halálozási ráta, április 9-én például egy magyar hétéves kislány is hazamehetett a kórházból, aki nyolc napig volt lélegeztetőgépen.

Lapzártánkkor a www.koronavirus.gov.hu szerint 2583 fertőzött, 280 elhunyt, 498 gyógyult van Magyarországon, s 65 625 darab mintavétel történt. (Sokan magánúton végeztetnek tesztet). Március 28-tól kijárási korlátozást vezettek be, amelyet egyszer már meghosszabbítottak.

Az operatív törzs napi tájékoztatóján ellaposított, bár azért egyre növekvő járványgörbéről beszélnek, ami az idejében meghozott korlátozó intézkedéseknek köszönhető. (Ezekről és minden közérdekű tudnivalóról a járvánnyal kapcsolatban az Mfor folyamatosan frissülő cikkében olvashat.) Például bezártak a közoktatási intézmények, a legtöbb cég munkatársai home office-ban dolgoznak, megszűnt az első ajtós felszállás a tömegközlekedési eszközökön, és korlátozták a nem élelmiszerboltok nyitvatartását 15 óráig. Idősávot hoztak létre a legsérülékenyebb korosztály, a 65 évnél idősebbek bevásárlásának segítésére, naponta 9–12 óráig csak ők mehetnek be az élelmiszerüzletekbe. A parkolás ingyenessé vált. Az intézkedések száma valóban tengernyi, ám egyre több kritika ér egy-két furcsa új szabályt, s most a politikai vagy gazdaságpolitikai vonatkozású újdonságokat nem is érintjük, csak az aktuális egészségügyi helyzetet.

Furcsa járványügyi szabályok

Először azt tették szóvá az újságírók, hogy miért nem közölnek területi és nemre, korra vonatkozó adatokat. Április 1-jétől végre lettek megyei adatok, járványügyi térkép a koronavírus honlapján, melyből látható, hogy a legfertőzöttebb „természetesen” Budapest, Pest és Fejér megye. Személyiségi adatokat a halálozási rovatnál találhatunk, bár egy 53 éves elhunytnál még mindig feltöltés alatt áll, hogy milyen betegsége volt a vírus előtt. A legfiatalabb elhunyt 40 év alatti volt, az elhunytak átlagéletkora pedig 77,4 év.

A Magyar Orvosi Kamara a járvány kezdetén felvetette, hogy ebben a vészterhes időben, amikor az összes egészségügyi dolgozónak a frontvonalban kell harcolnia, remek időzítés lehetne a régóta várt béremelés. Ehelyett a kormány egyszeri bruttó 500 ezer forintot ajánlott fel. A Kamara kijelentette, hogy nagy segítség az alacsony bérek mellett ez az összeg, de továbbra is ragaszkodnak az orvosok és ápolók bérének régóta jelzett rendezéséhez.

Sokáig nem volt elegendő szájmaszk az egészségügyi dolgozók körében, Újbuda polgármestere például az önkormányzat saját költségén vásárolt be, mire pár nap múlva Kínából több millió védőfelszerelés érkezett Magyarországra.

Több mint 50 kórházba kórház-parancsnokokat rendelt ki a kormány, de a parancsnokok orvosszakmai kérdésekbe nem szólhatnak bele. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere viszont igen. Ennek köszönhető, hogy először a Fejér megyei kórház vezetőjét, majd az Országos Rehabilitációs Intézet főigazgatóját váltotta le villámsebességgel. Előbbi szakember egy kicsit megkésett adatszolgáltatás miatt került utcára, míg utóbbi azért, mert nem teljesítette a megadott időn belül a kórházi ágyak felszabadítását.

Egyre többen értetlenkednek azon, hogy miért van szükség 39 ezer ágy felszabadítására Magyarországon, miközben a fertőzöttek száma ezt nem indokolja, hiszen még az olaszok is 27 ezer ággyal küzdenek a járványban. Az ágyfelszabadítás ugyanis olyan intenzív ápolásra szoruló betegek kitoloncolását jelenti, ami emberi jogi kérdéseket vet fel.

Orbán Viktor miniszterelnök az ajkai kórház látogatásakor elejtett egy olyan mondatot, hogy május 3-ra várják a járvány tetőzését, ezért még több kritikát kapott a kormány a május 4-i írásbeli érettségi kiírása miatt. Farkas Örs kormányszóvivő április 20-án ezért már arról beszélt, lehet, hogy mozgatni kell az érettségi időpontjait.

Mindeközben a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) adatai kétirányúak: egyfelől csökkenést mutatnak az állam egészségügyi kiadásai, hiszen jócskán visszaestek például a fogászati ellátások, s a nagy értékű gyógyszer-megrendelések is elmaradtak. Ugyanakkor az egészségügyi kiadások nőttek is, például a PCR tesztelés költségeinek köszönhetően. De még így is jelentős megtakarítást hoz a csökkent üzemmódú kórházi finanszírozás a költségvetésnek, mivel rengeteg műtétet és terápiát halasztottak el a járvány miatt. Kérdés, hogy a járvány levonulásával az eltolt egészségügyi kezelések pótlását (s valószínűsíthető, hogy sokaknál állapotromlás is bekövetkezik, tehát komolyabb beavatkozásokra lesz szükség), hogy bírják majd az egyébként is igénybe vett orvosok és ápolók, s vajon miként alakítja majd át ez az új helyzet a kórházak adósságállományát.

Kitekintő

• A Microsoft, magyarul is megtekinthető, folyamatosan frissülő térképén jól követhető a világjárvány zajlása, illetve terjedése: https://www.bing.com/covid
• Hasonló, teljes körű információkat találhatnak ezen az oldalon is: https://google.com/covid19-map/?hl=hu