"Megkezdődnek a fővárosi repülőtér visszaszerzésének előkészületei" - ezzel a hangzatos címmel adott ki közleményt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken délután. Eszerint a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenő rendeletben Palkovics László minisztert június 1-jei hatállyal kormánybiztossá nevezik ki a tárgyalások vezetésére és koordinálására.
Az elmúlt pár hónapban az Indotek Group többször jelezte, hogy egy vevői konzorcium tagjaként szívesen részt venne a visszavásárlásban, de állami szerepvállalásról nem volt szó. Felmerült még az OTP, mint finanszírozó részvétele is, de ez az elképzelés aztán elhalt, igaz nem is cáfolták.
Az ITM most azt írta: a többségi tulajdon megszerzésének előkészítésére irányuló tárgyalásokon Palkovics László képviseli majd a magyar államot, amelynek nevében megteheti a szükséges, pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó jognyilatkozatokat. A szaktárca dokumentuma szerint "a hazai versenyképesség javításához érdemben hozzájárulhatna, ha a magyar állam a legnagyobb hazai légikikötő működésében ismét tulajdonosként érvényesíthetné a gazdaság-, közlekedés- és turizmusfejlesztési, fenntarthatósági szempontokat."
Az ITM most azt is állította, hogy
"a Gyurcsány-kormány a nemzeti önrendelkezést csorbító sokadik lépésként 2005-ben engedte át egy külföldi vállalkozásnak a repülőtér üzemeltetését, és majdnem minden ebből származó bevételt. Az értékesítésről mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy ellentétes Magyarország stratégiai érdekeivel, és rendkívüli mértékben megnehezíti az utasok kiszolgálásának színvonalát emelő fejlesztéseket.".
Ez a megfogalmazás és hangnem a 2018-2019 során többször hangoztatott kormányzati kritikákat idézi, akkor szinte havonta voltak a Budapest Airportot bíráló, a ferihegyi állapotokat EU-s államban elfogadhatatlannak nevező megnyilvánulások a kormányzat vagy Fürjes Balázs államtitkár részéről.
A BA Zrt. tavaly ősszel azt közölte lapunkkal, hogy nem tett le az új terminál megépítésről, folytatják az egyéb fejlesztéseket is, ezek elérhetik akár az egymilliárd eurót is, de néhány kisebbet elhalasztanak. Mindehhez elegendő a pénzügyi háttér. Még úgy is, hogy tavaly és idén a méretes bevételkiesés miatt bizonyosan meggyengült a cég pozíciója és többszáz fős elbocsátások is voltak. Elképzelhető, hogy pont erre várt a kormány, s ezért nem erőltette a visszavásárlást eddig.
Most a BA egy közleménnyel vágott vissza, pénteken azt írták:
A Budapest Airport Zrt. minden idők legjobb utasforgalmát eredményező éve után minden idők legnehezebb évét zárta 2020-ban. A vállalat a pénzügyi évet 110 millió euró veszteséggel fejezte be. A soha nem látott nehézségek ellenére ugyanakkor a vállalat működése és finanszírozása mindvégig stabil maradt, likviditása pedig folyamatosan biztosított. A repülőtér tőkeerős és hosszú távon elkötelezett tulajdonosai a 2019-ben realizált eredményt a Budapest Airport Zrt. válságkezelésére fordították, amelynek köszönhetően a vállalat nagyrészt saját, illetve kisebb részben piaci alapú forrásokból finanszírozta a működését, miközben a drasztikusan lecsökkent árbevétel ellenére összesen 81 millió euró értékben valósított meg fejlesztéseket 2020-ban.
A 2018 eleje és 2020 közepe közötti időszakban három nagy fejlesztési dobásuk volt: elkészült az 1. móló és az új poggyászosztályozó csarnok, valamint átadták a Cargo City-t. Mindez számításaink szerint mintegy 135 millió eurót emésztett fel, vagyis a sorozat nagyobb része még hátra van. A járvány miatt természetesen nagy volt az utasforgalmi visszaeésés, de azt remélik, hogy a korlátozások feloldása után, a nyár elején már dinamikusan növekszik. Ágazati elemzők szerint azonban a válság előtti szintet legfeljebb 2022 végén, de inkább 2023-ban érhetik el.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 371,32 pontos, 0,35 százalékos emelkedéssel, 107 565,55 ponton zárt csütörtökön.
