A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele ugyan a 2014-es 274 milliárd forintról, 2015-ben 340 milliárd forintra ugrott, viszont 2016-ban lecsökkent 305 milliárd forintra. Ezzel párhuzamosan a működő vállalkozások száma 19 darabbal csökkent 2014-2015 viszonyában. Jó hír viszont, hogy az alkalmazotti létszám ezzel ellentétben mindhárom évben nőtt a megelőző évhez képest.

A szektor cégfluktuációs indexe (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, az országos átlagnál, amely 10-11 százalék, némileg alacsonyabb, bár növekvő tendenciát mutat. (2014:8,08 százalék, 2015: 8,61 százalék, 2016: 9,76 százalék). Az elindult felszámolási eljárások aránya, ugyanakkor rendkívül alacsony 1 százalék alatti, a végelszámolási eljárások aránya szintén csekély, végig 2,5 százalék alatt maradt a vizsgált 3 éves időszakban.

Mivel foglalkoznak?

A vizsgált cégek többsége, 72,98 százaléka természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, míg a fennmaradó 27,02 százalékot teszik ki a társadalomtudományi és humán kutatást végző vállalkozások. Árbevétel tekintetében a természettudományi és műszaki kutatással foglakozó cégek adják az összes árbevétel 83,69 százalékát és az alkalmazotti létszám 82,79 százalékát. Ehhez képest a humán területen kutató cégek teljesítménye elenyésző. A CFI index a reál területen kutató cégek esetében az országos átlag közelében alakult, 2016-ban 10,66 százalékon állt, míg a humán területen jóval ez alatt található (7,31 százalék)

A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki. A 100 millió forint alatti árbevételű cégek teszik ki a működő vállalkozások 66,96 százalékát. Részesedésük a szektor összárbevételéből 2016-ban, csak 8,81 százalék, és az összes alkalmazotti létszám 27,41 százalékával rendelkeznek. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások száma a tavalyi évben 260 darab volt, amely cégek összesen 84 milliárd árbevétellel a szektor teljesítményének 27,65 százalékát adták, míg a dolgozó létszám tekintetében részesedésük 26,20 százalékot tett ki. 2016-ban összesen 45 darab olyan kutató cég működött, melyek nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ezen cégek adják a szektor összárbevételének 63,52 százalékát, és az alkalmazotti létszám 43,77 százalékát.

Régiós szinten vizsgálva a cégek működését, megállapítható a Közép-Magyarországi Régió nyomasztó túlsúlya. A vizsgált cégek 60,47 százaléka működik a fővárosban és Pest megyében. A központi régióban keletkezik a szektor bevételeinek több mint 81,1 százaléka. A központi régió után következik a Dél-Alföldi Régió, míg a többi régió tőlük messze lemaradva található.

A kutatásra fordított hazai és uniós támogatások jó része nem ezeknél a cégeknél csapódik le, ugyanis a támogatásoknak nem feltétele, hogy a pályázó fő tevékenysége valamilyen kutatási tevékenység legyen. Emellett pedig jelentős források mentek az akadémiai és az egyetemi kutató intézeteknek is.  A fő tevékenységként kutatással foglalkozó vállalkozások, a multinacionális nagyvállalatok kutatási részlegei, valamint az állami és egyetemi kutatóhelyek mellett a hazai innováció motorjai. Gazdasági eredményeik jól mutatják, hogy a kutatás-fejlesztésre költött támogatásoknak még mindig van helye.