A jelenlegi globális kihívások káros hatásainak kivédésére a magyar kormány számos gazdasági programot indított, amelyekből a németországi hátterű vállalatok is profitálhatnak - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara üzleti reggelijén szerdán Budapesten.
A kontinens gazdaságait negatívan érinti az orosz-ukrán háború, az európai energiakrízis, a versenyképességi problémák és az Egyesült Államok, illetve Kína közötti geopolitikai feszültségek mellett a körvonalazódó amerikai-európai kereskedelmi háború is.
A tengerentúli IRA (Inflation Reduction Act) program - amelynek célja, hogy felgyorsítsa az ottani gyártási kapacitások bővítését - érzékenyen érinti az európai jármű- és az akkumulátorgyártást, de más területekre is kihat, mint például az ipar zöldítése és a megújuló energiaforrások - fejtette ki.
A miniszter megjegyezte, hogy több gyártó is elhalaszthatja európai beruházását, ugyanis az Egyesült Államokban a beruházási támogatás a többszöröse lehet az európainak, emellett az energiaárak is lényegesebben alacsonyabbak ott. Az Egyesült Államok által megmozgatott állami és magánkiadások összege megközelítheti az 1700 milliárd dollárt, ami "hatalmas pénz".
Magyarország helyzetén ront a magas energiakitettsége: a gázszükségletnek több mint 80 százalékát importból fedezi, továbbá az elektromos energia 30 százaléka is kívülről érkezik - idézte fel. Azzal folytatta: tavaly az egy évvel korábbihoz képest 10 milliárd euróval többe, 17 milliárd euróba került az ország energiaszámlájának kifizetése; ez egy "szomorú történet, ezt a pénzt lehetett volna fejlesztésekre is költeni".
Elkerüli Németországot a recesszió
Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy a piaci várakozások szerint a német gazdaság elkerüli a recessziót és a két ország közötti szoros gazdasági kötelékekre hivatkozva úgy fogalmazott: ha Németországban nulla százalék a növekedés, az Magyarországon plusz 2 százalékot jelent erre az évre.
A világ működő tőke (FDI) térképe változóban van, új országok kerülnek a figyelem központjába a következő években, Magyarország vonzereje azonban továbbra is megmarad mint lehetséges befektetési célpont - vélekedett. Felidézte, hogy minden nehézség ellenére tavaly 10 milliárd euró új FDI érkezett az országba.
A beruházásokért folytatott támogatási verseny ki fog élesedni, éppen ezért fontos a kormány által elindított gazdaságsegítő programok fenntartása és új eszközök kidolgozása; növelni kell az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatások szerepét és a hitelkihelyezési képességet - mutatott rá a miniszter.
A kormány eddigi lépései közül kiemelte a 700 milliárd forintos kerettel elindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, amely kedvezményes kamatokkal segíti a vállalkozásokat és a Széchenyi Kártya Program folytatását. Kidolgozás alatt van egy új tőkeprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram a beruházási aktivitás növelése érdekében; ennek keretében privát társaságok vásárlását, meglévő kapacitások feltőkésítését és új vállalkozások létrehozását is tervezik - húzta alá jelezve, hogy néhány héten belül a részleteket is meg lehet ismerni.
Nagy Márton fontosnak tartja, hogy a vállalatok képviselői megosszák a kormánnyal, mire van szükségük a fejlődéshez, éppen ezért - összegezte a sajtóreggelin - folyamatosan konzultációkon vesz részt - a sort a gyógyszeriparral indították, majd a biztosítási szektor, az autóipar és a szolgáltatói központok következnek.
A minisztérium adatai szerint Németország Magyarország legmeghatározóbb működőtőke-befektetője és kereskedelmi partnere, a mintegy 6000 német cég közel 300 ezer főt foglalkoztat Magyarországon.
(MTI)