Óriási változás jöhet az online médiapiacon: a Google azt ígéri, hogy a következő három évben 1 milliárd dollárt fog kifizetni a médiakiadóknak az internetes újságcikkekért, írja a Financial Times.
Ez gyökeres ellentétben áll az online média jelenlegi, kényszerű működési modelljével, melyben az újságok megjelentetik a cikkeiket, melyek a keresőmotorokon (leginkább a Google-ön) és a közösségi oldalakon (leginkább a Facebookon) terjednek, és a hirdetők a kattintásszám után fizetnek értük, ám az így keletkező reklámbevétel java részét a Google és a Facebook elteszi, és a lapokhoz a hirdetési pénzeknek így már csak azok töredéke jut el.
A két techmammut miatt tehát az internetes újságok kiszolgáltatott helyzetben vannak, kivéve, ha hozzájutnak valamiféle egyéb, rendszeres bevételhez, például állami hirdetésekből származó pénzhez. Ezek természetesen teljesen egyenlőtlenül oszlanak el a különböző médiumok között, a kormánybarát sajtó kap belőlük, a független jellemzően nem, utóbbi ebből a szempontból szinte teljesen magára van utalva.
Nemrég laptársunk részletesen is írt arról, hová vezetett ez a modell: A független, minőségi sajtó egyetlen útja az előfizetés
A torz modell kikalapálásán évek óta megy a vita, és úgy tűnik, mostanra érett be a kiegyensúlyozottabb bevétel-eloszlásért kardoskodó regulátorok munkája. A Google új húzásával nem közvetlenül tenne pénzt a médiakiadók zsebébe, hanem az úgynevezett Google News Showcase kapná, mely az összegekkel licenszelné az újságoktól a cikkeket.
Ez egy új okostelefonos, mint a neve is mutatja, hírgyűjtő alkalmazás, melyet jövő szerdán mutatnak be Németországban és Brazíliában, majd ígéreteik szerint a későbbiek folyamán a világ minden olyan országában, ahol "létezik az erre megfelelő keretrendszer." Argentína, Kanada és Ausztrália egyes cégeivel már megegyeztek, így a következő lépésként ezekben az országokban vezetik be az új modellt. Már tárgyalnak India, Belgium és Hollandia kiadóival is.
A modell kritikusai már most felcsattantak, szerintük ez csak megosztja az iparágat, elmaszatolja a szerzői jogokat, és a cikkek további alulfizetésére ad alkalmat a Google-nek. Kritika éri a céget azért is, mert ebben a modellben ők diktálnák az összes feltételt, olyan kereteket alakíthatnának ki, mely aláássa a fair tárgyalások lehetőségét - miközben a média megmentőiként fényezhetnék magukat.
Sundar Pichai Google-vezér mindenesetre azzal indította útjára a projektet, hogy ezzel akarják támogatni a minőségi újságírást, ami "kritikus fontosságú egy működő, demokratikus társadalom számára."
A Google-re - és a Facebookra - főképp az Európai Unió és Ausztrália felől nehezedik nyomás. Ausztrália nemrég olyan követeléssel állt elő, hogy az amerikai techcégek fizessenek évi 500 millió dollárt a helyi médiaiparnak - ezt a Google "teljességgel példátlannak" titulálta.
A rossz kezdés után feltápászkodott a forint. 
