Pavel Krtek, a Cseh Vasutak elnök-vezérigazgatója a Vasutas Magazinnak presztízskérdésnek nevezte, hogy tető alá hozzák az együttműködést a magyar vállalattal. A Cseh Vasutak nemcsak a Prága-Berlin-Hamburg, illetve a Prága-Bécs vasútvonalat akarja színvonalasabbá tenni, hanem a Prága-Budapest vonalat is, ehhez arra van szükség, hogy a magyar és a cseh vasúttársaság szerződésbe foglalja az egységes járműparkra és a szolgáltatások színvonalára vonatkozó követelményeket. Ennek érdekében a magyar fél teljes körűen felújítja a spanyoloktól a kilencvenes évek közepén vásárolt CAF kocsikat, ők pedig pályázatot írtak ki 50 modern, 200 kilométer óránkénti sebességre is képes kocsik beszerzésére, ezzel a Budapest-Prága nemzetközi vonalon jelentősen javulhat a szolgáltatás színvonala - hangsúlyozta a cseh vasúttársaság vezetője.
A cseh vasúttársaság elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a Cseh Vasutak az elmúlt öt évben 30 milliárd cseh koronát (mintegy 330 milliárd forintot) fordított a vasútikocsi-állomány fejlesztésére részben uniós, részben saját forrásból, az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési ciklusának támogatásaiból összesen 90 új vonatot szerzett be a regionális vonalaira, a következő években pedig évi 2-2,5 milliárd koronát (mintegy 22-27 milliárd forintot) költene a járműpark fejlesztésére.
Keleti összefogás
Pavel Krtek szerint a közép-európai vasúttársaságoknak össze kell hangolniuk a tevékenységüket, hogy képesek legyenek ellensúlyozni a francia és a német nemzeti vasútvállalatok hegemóniáját. Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország - némely dologban pedig már Olaszország is - közösen igyekszik hatást gyakorolni vasúti ügyekben Brüsszelre - tette hozzá.
Az unió negyedik vasúti csomagjáról és a piac liberalizációjáról Pavel Krtek úgy vélekedett, hogy a Cseh Vasutak nem tudja teljes mértékben megvédeni eddigi piaci pozícióit a liberalizáció kiteljesedése után, visszaszorulhat egyes pályaszakaszokon, de a jobb szerződési feltételeknek köszönhetően akár nyereségesebbé is válhat. Csehországban részlegesen már nyitott a piac, de a vasúti teherszállítás esetében a liberalizáció nem hozta meg a várt eredményeket, a személyszállítás esetében pedig több problémához is vezetett - mondta.
Ukrajna teljesítette az IMF feltételeit, várják a nemzetközi finanszírozást. 
