A vállalatépítési szakértő szerint sok tulajdonos cégvezető azért találja magát a kiégés szélén, mert nem tudják, hogyan szervezzék át cégüket úgy, hogy az ne legyen folyamatosan rájuk utalva. „Gyakori probléma, hogy a tulajdonosok nem tudják megfogalmazni, hová szeretnének eljutni a cégükkel, így a munkatársak sem értik a konkrét célokat” – mondja Krausz Zoltán, hozzátéve, hogy ez az állapot nemcsak a vezető, de az egész vállalat számára káros, hiszen célok hiányában a szervezet elveszítheti a lendületét.
A tudatos vállalatépítés azonban konkrét lehetőséget nyújt arra, hogy a vezetők kiszabaduljanak a napi operatív feladatok fogságából. „Sokszor előfordul, hogy bár egy cégnek vannak szervezeti egység vezetői, a tulajdonos mégis maga végzi a munka nagy részét. Nem bíznak abban, hogy mások is képesek ugyanazt az eredményt elérni, pedig ez nemcsak a cég, hanem a magánéletük, az egészségük rovására is mehet” – tette hozzá Krausz Zoltán vállalatépítési szakértő. Gyakran tapasztalja, hogy egyes vezetők látnak tragikus példákat más cégeknél, ahol a stresszes munka tönkretette a vezető egészségét vagy családi életét, de nem tudják, hogyan kerülhetik el ezt a sorsot.
Az önjáró vállalat felépítése a szándékkal kezdődik
A vállalatépítési szakértő módszerének eredményeként a vállalat működése strukturáltan, jól szervezetten zajlik, a vezető pedig a cég fejlődésére koncentrálhat a mindennapi feladatok helyett. „A vállalatépítés olyan, mint a hegymászás” – fogalmaz Krausz Zoltán. „Lehet segítséggel feljutni a csúcsra, vagy egyedül is elindulni, de akárhogy is, a végeredmény az lesz, hogy büszkék lehetünk a megtett útra és a célba érésre is. A módszeremmel már az első nap érezhető a változás, hiszen ilyenkor a szervezeti struktúrákat és felelősségi köröket felülvizsgáljuk, majd helyre tesszük ezeket. Így akár 8-10 helyett 2 év alatt járhatják be az utat, akik ezt egy kipróbált struktúrában viszik végig”
A szakember szerint a kulcs a szakértelem és a külső szem kombinációjában rejlik. „Sokan nem látják belülről, hogy miért nem halad megfelelően a cégük. Az objektív, külső szemlélet segít rámutatni a problémákra, és olyan stratégiákat kialakítani, amelyek hosszú távon működőképesek.” A vállalatépítés és az önjáró vállalat létrehozása mindemellett még anyagi haszonnal is járhat. Krausz Zoltán több mint száz céggel dolgozott már együtt, és számos esetben a vállalatok árbevétele kétszeresére vagy akár háromszorosára nőtt mindössze 2-3 év alatt.
Példák és megoldások a könyvben
Krausz Zoltán könyve, Az önjáró vállalat 6 pillére, számos vállalkozás fejlesztésének történetét és a módszertanát osztja meg, amelyek hazai és nemzetközi tapasztalatokon egyaránt alapulnak, de kifejezetten a magyar vállalkozói szférára lettek szabva. A kötetben szereplő vállalkozások értékes példák lehetnek a cégvezetők számára, akik szeretnének kiszabadulni a napi operatív feladatokból, és stratégiai szemlélettel építeni vállalatukat. „A könyv mellé egyedülálló módon munkafüzet is készült, amely lehetővé teszi, hogy akár külső segítség nélkül is elinduljanak a cégvezetők ezen az úton. Aki pedig mélyebb tudást szeretne, részt vehet a vállalatépítési mesterkurzusomon is” – tette hozzá Krausz Zoltán vállalatépítési szakértő.
A könyv arra is kitér, hogy a vállalatépítés nemcsak a hatékonyság növelését szolgálja, hanem személyes fejlődést is jelent a vezetők számára. „Két dolgot azonban nem tudok hozzátenni a folyamatokhoz: a tulajdonosi szándékot és saját piacuk mély ismeretét” – fogalmaz a szakértő, aki hisz abban, hogy utóbbi vonatkozásában az adott piacon 10-20 éve tevékenykedő, “mindent látott” cégtulajdonosok a szükséges tudás leghitelesebb forrásai..
Krausz Zoltán Az önjáró vállalat 6 pillére című könyvének bemutatójára 2024. október 16-án, a MOM Kulturális Központban kerül sor. A könyv megvásárlásával és a bemutatón való részvétellel nemcsak egy útmutatót kapnak a vállalkozók, hanem inspirációt is meríthetnek a jelen lévő sikeres üzletemberektől, köztük Tibor Dávidtól a Masterplast Nyrt. igazgatótanácsának elnökétől, Szekeres Viktortól, a Gloster Nyrt. alapítójától és igazgatósági elnökétől, valamint Boross Dávidtól, az Oázis Kertészet Kft. tulajdonosától.
(x)
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
