Ma már senki sem kapja fel a fejét, ha egy akár percekre is kibérelhető elektromos autó suhan el mellette, vagy ha gigantikus szélerőművek tűnnek fel a horizonton. Teljesen természetesnek vesszük a napelemtáblák biztató csillogását, a kertek és erkélyek hangulatát megteremtő filléres szolárlámpákat, vagy egy gyerek sóvárgását az elektromos bicikli iránt. A hőszivattyú vagy a passzív ház fogalma is rendszeresen felbukkan már az ingatlanhirdetésekben, „méregzöld” trendből költséghatékony megoldássá avanzsálva. A környezettudatosság persze nemcsak technológiai fejlődést indukál, hanem újradefiniálja az embertársainkhoz való viszonyunkat, szokásainkat is. Ma már teljesen magától értetődő a szelektív hulladékgyűjtés, pedig az ezredforduló előtt még nagyívű álomnak, jószándékú kísérletnek tűnt csupán. Mégis, mindenki tisztában van azzal, hogy ez a legkevesebb, amit meg kell tennünk önmagunkért, egymásért, a bolygónkért.
Ezek a lépések a jövőbe vezetnek és sokszor fel sem tűnik a változás. Persze tudjuk, hogy nem léphetünk át mindent magunk mögött hagyva a jövőbe, egyik pillanatról a másikra. Számtalan apró változásból áll össze a nagy egész, aminek mindannyian részei és formálói vagyunk. A kollektív cselekvésre, kooperációra éppúgy szükség van, mint az egyéni felelősségvállalásra, a „Mit tehetek még a környezetemért és önmagamért?” kérdés rendszeres feltevésére.
Sokszor több válasz is lehetséges
A leghétköznapibb példánál, a közlekedésnél maradva az autós átülhet egy tisztán elektromos meghajtású autóba, vagy ha az valamilyen okból nem felel meg az igényeinek, dönthet egy hibrid mellett is. Mindkettő egy lépcsőfok a jövőbe, egy kézenfekvő megoldás az ártalmak csökkentésére. Ráadásul sokszor észrevehetetlenül, magától értetődő természetességgel produkál járulékos előnyöket is. Az elektromobilitásnak köszönhetően – amint uralkodóvá válik a technológia – vélhetően a talán nem is olyan távoli jövőben a városaink el fognak csendesedni. Eltűnik a motorzaj, ahogy a füst meg szmog is, és még a legforgalmasabb főutak mentén is évtizedeken át színesek maradnak a homlokzati vakolatok. Persze a legegyszerűbb az lenne, ha senki sem ülne autóba, de legyünk őszinték, az autósok többsége nem tudna könnyen lemondani az ezzel járó kényelemről és sokan munkájukból adódóan meg sem tehetnék. Azt viszont megtehetik, hogy törekednek az ártalomcsökkentésre, például, ha lehet, akkor lecserélik az autóikat elektromosra vagy hibridre, vagy a tömegközlekedést választják – tény, az is gyakran környezetszennyező, de nagyságrendekkel kisebb mértékben.
A technológia utat mutat
A jövő a lehetőségekről szól és azoké lesz, akik élnek ezekkel. Az élet minden területén jelentkeznek újdonságok, újítások és megváltoztatják a szokásainkat. Például egyre több cigarettázó emberben tudatosul, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés a cigarettázással összefüggő betegségek legfőbb okozója. Miként az is, hogy a cigaretta égése során keletkező füstben lévő vegyi anyagok a dohányzó emberre és környezetére nézve is károsak. Mintha egy kizárólag villanyautósok által lakott településre behajtanánk egy robbanómotoros füstokádó gépszörnyeteggel…
Egy cigaretta meggyújtását követően a füstjében több mint hétezer vegyi anyag keletkezik és ezek jó része bejut a dohányos szervezetébe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA) hivatalosan is károsnak vagy potenciálisan károsnak minősített. A legjobb az lenne, ha az emberek egyáltalán rá sem gyújtanának a cigarettára, vagy ha dohányoznak, akkor mihamarabb letennék, mert már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a dohányzással összefüggő betegségek kockázata. Mégis, sokan minden figyelmeztetés ellenére sem tudnak lemondani róla, noha kifejezetten zavarja őket az is, hogy a környezetükben lévők egészségét is kockáztatják. Számukra kínál lehetőséget a tudomány fejlődése a füstmentes technológiák formájában.
Az ártalomcsökkentéssel mindenki nyer
A füstmentes technológiákban közös, hogy égés és füst nélkül működnek, így kutatások szerint lényegesen kevesebbet szabadíthatnak fel a cigarettázás során keletkező rákkeltő anyagokból. Ennek köszönhetően nemcsak a dohányos, hanem a környezete is kevesebbet szívhat be ezekből, mint a hagyományos cigaretta esetén. Mindemellett a füstmentes technológiák bizonyos típusainak használata után nem keletkezik csikk sem. Más típusok esetén az eszköz az életciklusa végén szétszedhető, és újrahasznosítható, a legfontosabb közös jellemző tehát az, hogy az alkalmazásuk során nincs égés, így nem keletkezik füst sem. Vagyis az ökológiai lábnyom a füstmentes technológiák használatával is csökkenthető.
A füstmentes technológiák megváltoztathatják a fogyasztói magatartást is: ezeknél a technológiáknál a fogyasztók valószínűleg kisebb arányban dobják el a visszamaradt hulladékot, így kevesebb szemét és környezetkárosító anyag keletkezhet.
Fontos a tájékozódás
A füstmentes technológiákat több nagyobb csoportba lehet sorolni. Az egyik az e-cigaretta, ami nikotinpárát képez, a tartályában lévő, nikotintartalmú folyadék hevítésével. Más megközelítést képvisel a dohány-hevítéses technológia, amely olyan hőmérsékletre hevíti fel a dohányt, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés, így füst sem keletkezik. A harmadik csoport a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. Ezen kívül még számos más technológia létezik, azonban ezekben a technológiákban közös, hogy füst és égés nélküli, kevésbé káros alternatívát jelentenek a cigarettázással szemben.
Tény, hogy az új technológiák sem kockázatmentesek, hiszen például nikotint tartalmaznak, ami erős függőséget okoz és megemeli a vérnyomást. Használatuk hosszú távú hatása sem ismert, de az állami brit egészségügyi hatóság (PHE) idén márciusban kiadott közleménye szerint ezek az eszközök csökkentik az ártalmakat azon felnőtt dohányosok esetében, akik nem szoknak le. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem leszoktató eszközök.
A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Ha pedig dohányzunk, az ártalmakat úgy csökkenthetjük a leghatékonyabban, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását. Az élet más területén pedig tudatossággal és odafigyeléssel próbálunk tenni az ártalmak csökkentéséért.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
(x)
Jelentős növekedésről számolt be a lengyel hivatal. 
