Ahogy arról már korábban írtunk, egyre rafináltabb módszerekkel dolgoznak a hackerek, akik már nem csak a vállalatoknak és a hétköznapi embereknek, de a bankoknak is egyre több fejtörést okoznak. Az online fizetések számának robbanásszerű növekedése és az egyre újabb fizetési módok megjelenése ugyan gyorsabbá és hatékonyabbá teszi az éltet, de könnyebbé is teszik egy-egy kibertámadás elkendőzését. A vállalkozások és a pénzintézetek fele számít idén támadásra, ezt közölte a Kaspersky Lab a Privátbankár.hu-val.
A vállalkozások 41 százaléka házon belül oldja meg a védelmet, 45 százalék pedig kiszervezi a rendszerei védelmét, specifikus online védelemmel azonban csak nagyon kevesen rendelkeznek, vagy aki mégis, az sem helyesen használja. Emiatt aztán a pénzintézetek 38 százaléka nem tudja megkülönböztetni a hackerek által küldött tranzakciókat egy valós ügyfél aktivitásától. A rosszul használt védelem ráadásul blokkolhat is egy – egyébként hiteles – átutalást, az eltérések, csúszások és esetleges téves riasztások pedig a bizalmat is rombolják az ügyfelekben, akik így elpártolnak az intézettől.
Egy csónakban evezünk
"A kölcsönös függőség a digitális kapcsolatok között valamennyi pénzügyi szolgáltató esetén azt is jelenti, hogy ha bármely szervezet tapasztal a digitális szolgáltatásban visszaélést (akár csalást, számítógépes támadást, stb.), a kár gyorsan elterjedhet más szervezeteknél is. Mivel a már meglévő nagy mennyiségű online tranzakciók száma továbbra is növekszik, minden vállalatnak, amelyek ügyfelei és/vagy alkalmazottai digitális platformokkal, infrastruktúrával és adatokkal szembesül, biztonságosnak, kényelmesnek és felkészültnek kell lennie. Ez kulcsfontosságú aspektus, ezért olyan speciális, csalások elleni megoldásra van szükség, amelyek az ügyfelek számára biztosítja a legkényelmesebb és legbiztonságosabb szolgáltatást" – mondta el Ross Hogan, a Kaspersky Lab „Csalás Megelőzés” részleg globális vezetője.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
