2013-ban még 10 000 fölött volt azon vállalkozások száma, melyek fő tevékenységként gépjármű szervizeléssel foglalkoztak. 2016-ra a számuk 9 434-re apadt, pedig az árbevétel és az alkalmazotti létszám emelkedése azt mutatja, hogy a szektor a válság után ismét emelkedő pályára került.

Minden adott lenne a fejlődéshez

Emellett kedvező tendenciát mutat a felszámolások és a végrehajtások arányának vizsgálata. 2013 és 2016 között a felszámolások aránya 2,04 százalékról 1,35 százalékra mérséklődött, míg a végrehajtás alá került cégek aránya 10,84 százalékról, 8,51 százalékra csökkent.

Fogynak, de megbízhatóbbak?

Szintén a piac tisztulását és a piaci szereplők megerősödését jelzi a szektor szereplőinek vizsgálata az Opten kockázati besorolása alapján. A kockázati besorolás alapján négy különböző kategóriába sorolják a vállalkozásokat az ”A” legkevésbé kockázatostól, a „D” átlagot meghaladó kockázatig bezárólag. Ennek alapján jól látható, hogy 2013-ban a két első kategóriába a vizsgált cégek 24 százaléka, a közepesen kockázatos „C” kategóriába 12,8 százaléka, míg a legkockázatosabb „D” kategóriába 47,2 százaléka tartozott. 2016-ra ez az arány kedvezően változott: az „A” és a „B” kockázati besorolást a vállalkozások 46,9 százaléka ért el, ami a 2013-as eredménynek majdnem a duplája. A „C” kockázati besorolású cégek aránya 32,3 százalékra emelkedett, míg a legkockázatosabb „D” besorolást aránya 20,7 százalékra mérséklődött, tehát több mint a felére esett vissza.

A piac szereplői a szektor további tisztulásában érdekeltek, elsősorban a feketén működő u.n. „sufni szervizek” felszámolásában, amelynek megtörténte kedvezően hatna árbevételükre, de ezt szolgálja az a tény is, hogy 2017. január elsejétől az autószervizeket is online pénztárgépek használatára kötelezte a törvény. A kedvező statisztikák ellenére a munkaerőhiány a járműszerelésben is megjelent, melynek kezelése érdekében a piaci szereplők, a képző intézmények és a gazdaságpolitika terveinek összehangolására lesz szükség a jövőben.